A Vajdasági Közegészségügyi Intézet 90 éves fennállását ünnepli, ami nem kis dolog a tartomány lakosságának szempontjából fontos intézmény esetében. Dr. Marija Jevtić igazgató asszony a minapi ünnepi fogadáson emlékezett vissza a patinás intézmény múltjára és ismertette a legfőbb tevékenységeket. Megtudhattuk, hogy az intézmény megalakulásakor Vajdaságban a fertőző betegségek voltak túlsúlyban, ezért kellett egy bakteorológiai állomást létrehozni. Mára teljesen megváltozott a helyzet, 90 év után merőben más gondokkal küzdenek az ott dolgozók, például a környezetszennyezéssel, a lakosság számának folytonos csökkenésével, a nem fertőző betegségekből adódó szövődményekkel, az elhízással és a cukorbetegséggel. A mostanra korszerű és sikeres intézménnyé fejlődött közegészségügyi intézet olyan adatbázissal rendelkezik, amely aranyat ér az orvosi karon tanulók számára. Az igazgatónő számszerűleg is felsorolta, hogy a 250 dolgozójukból 21 a doktori végzettségű tudós, 11 magiszter van, 44 szakorvos és más szakember, akik az egészségmegelőző tevékenységgel foglalkoznak, ezenkívül 25 egészségügyi munkatárs dolgozik náluk. Hét központot és két szolgálatot vezetnek mintegy 4500 négyzetméteres területen, évente 340 000-en veszik igénybe szolgáltatásaikat, és számos egyetemi hallgató és látogató érkezik hozzájuk. Szerencsésnek nevezte, hogy a Vajdaság AT az alapítójuk és, hogy az ő hatáskörük alá tartoznak, mert így kedvező a hátterük, és ez nagy anyagi támaszt jelent számukra. A legfőbb feladata az intézménynek, hogy a lakosság egészségi állapotát figyelemmel kísérje, és az összegyűjtött eredményt az illetékes titkárság rendelkezésére bocsássa. A korábbról összegyűjtött adatok alapján a következőkről szólt:
A lakosság 40 százalékának van valamilyen egészségügyi problémája, a vajdaságiak háromötöd része elhízási gondokkal küzd. Az átlagos testtömeg a felnőtt vajdasági lakosok tekintetében 27 számban kifejezve, ami figyelemfelkeltő, mert ez magas egészségügyi kockázattal járó mutató. Kiábrándító adat az is, hogy a felnőtt korú vajdaságiak kétharmada szabadidejét egy helyben üléssel vagy fekvéssel tölti, mindössze öt százalékuk sétál vagy enyhébb energiát kifejtve mozog, és csak minden tizedik vajdasági űz valamilyen sportot, mondjuk fut, úszik, síel, esetleg mással foglalkozik, vagy nehéz fizikai munkát végez. Sajnos a dohányzás is meglehetősen elterjedt tartományunkban, a lakosság 36,5 százaléka dohányzik, igaz, hogy ez a szám 2000 óta három százalékkal csökkent, ami némi sikernek számít, de így is nagyon riasztó adat. Az iskolákban készített felmérésből az is kiviláglik, hogy a középiskolások első osztályos tanulói közül a legtöbben már fogyasztottak valamilyen szeszes italt, s 15 százalékuk a kábítószert is kipróbálta. Az elhalálozás és a súlyos betegség okai nálunk 85 százalékban a krónikus betegségek. A leginkább elterjedtek az érrendszeri, a rákos, az emésztőszervi és a légzőszervi megbetegedések. A felnőtt lakosok közül minden hatodiknak van valamilyen érrendszeri megbetegedése, minden tizedik polgárnak gondja van a magas vérnyomással, a férfiak körében meglehetősen elterjedt a rosszindulatú gégedaganat és a légzőszervi megbetegedés, a nőknél pedig leggyakoribb a mellrák. Nagyon sok a cukorbeteg, de a légzőszervi megbetegedésekben is az élen járunk, ennek oka környezetvédelmi és légköri viszonyokra vezethető vissza – sorolta fel a rosszabbnál rosszabb megállapításokat az igazgató asszony, majd nyomban hozzátette. – Itt az ideje, hogy sürgősen akcióba kezdjünk, meghatározzuk, hogy mit kell tenni a lakosság egészségvédelme érdekében. Mindenképpen fel kell hívni a polgárok figyelmét arra, hogy ők maguk kovácsai az egészségüknek, ezért életmódváltással, az élelmiszer megválasztásával, az életkörülmények javításával, több mozgással és sporttal kell tenniük azért, hogy egészségesebbek legyenek. Mert egészséges lakosság nélkül nincs lehetőség folytonos haladásra és fejlődésre Vajdaságban.
