Sokan azt gondolják, hogy a nők nem lehetnek szívbetegek. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy jóval több nő hal meg szívbetegségben, mint az a köztudatban elterjedt. Esetükben hogyan jelentkeznek a szívbetegség jelei, tünetei? Erről és még sok más kérdésről faggattuk dr. Anasztázia Stojšić-Milosavljevićet, a kamenicai szívgyógyászati klinika kardiológusát.
– Az aktuális vélemény szerint a nők a normál ösztrogénszintnek köszönhetik az ateroszklerózis elleni védettségüket. Ezt támasztja alá az is, hogy a nők hatszor ritkábban szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, mint az ugyanolyan korú férfiak. Ez sajnos a menopauza beálltával kiegyenlítődik a nemek között, de a kesőbbi idős korban több az ilyen beteg nő, mint férfi. A posztmenopauzális időszak idején felgyorsul az ateroszklerózis folyamata, és növekszik a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata. A csontritkulás is előrehaladhat, ami kifejezettebb a dohányzó, a súlyfelesleggel, a mozgáshiányos életet élő, a túl sok szeszes italt fogyasztó nők körében.
A felnőttkori magas vérnyomás előfordulási gyakorisága Európában és Amerikában 15 és 35% között alakul. Az erre vonatkozó legújabb adatok szerint elsősorban a nők között mutat növekvő tendenciát, ami az egyre gyakoribbá váló elhízással és diabétesszel magyarázható. Egy hazai felmérés szerint a férfiaknál 2,58%-ban, nőknél 1,81%-ban mutatható ki a hipertónia. A kivizsgálások alapján tudjuk, hogy a 90-es évek folyamán növekedtek és halmozódtak a kardiovaszkuláris rizikófaktorok az újvidéki nőknél.
Szívbetegségnél – anginánál és infarktusnál – csak erős mellkasi fájdalomra gondolunk. A nőknél hogyan jelentkezhet még más tünetekkel is a szívbetegség?
– Az Egyesült Államokban évente egymillió beteg kerül kórházba instabil angina, és körülbelül ugyanennyi szívinfarktus miatt. A korkép gyors felismerése és az első néhány órában nyújtott kezelés jelentősen csökkenti az elhalálozást és a szívbetegség súlyosbodását. Az akut miokardiális infaktus és az instabil angina klinikai elkülönítése nagymértékben a regisztrált elektrokardiogram jelek meglétén vagy hiányán alapul. Az EKG csak akkor értékes eszköz, ha a beteg anamnézisével és a kardiovaszkuláris rendszer vizsgálatával együtt alkalmazzuk és értelmezzük. Statisztikai adatok szerint az összes akut infarktus 5%-át nem diagnosztizálják az első tünetek megjelenése alkalmával. Ha a fő panasz a mellkasi fájdalom, mindig szíveredetűnek kell tekinteni, amíg az ellenkezője bebizonyosodik. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy a nőknél és a férfiaknál egyforma arányban fordul elő szívinfarktus a különböző életévekben. A nőknél a tünetek gyakran kevésbé drámaiak, ráadásul elterjedt tévhit, hogy a nők kevésbé hajlamosak szívinfarktusra. Igen gyakran előfordul, hogy szívinfarktus esetén a női páciensek a mellkasi fajdalom helyett csupán atipikus szimptómákra panaszkodnak, például légszomjra, fáradékonyságra, hasfájdalomra, és emiatt keresik fel az orvost. Egyes esetekben e figyelmeztető tünetek intenzitása növekszik az infarktus megjelenésével. A cukorbetegségben szenvedők gyakran fájdalommentes infarktuson esnek át.
A peri- és posztmenopauzás nők egészségének megőrzése sajátos szűrési, diagnosztikai és kezelési problémákat vet fel, bizonyos betegségek halmozott előfordulása miatt. Melyek a legjellemzőbb tünetek?
– A következő tünetek megjelenésével kell számolnunk: Vasomotoros tünetek: hőhullámok, kipirulás, éjszakai izzadás, szívdobogás, fejfájás. Pszichológiai eltérések: ingerlékenység, hangulatzavarok, alvászavar, koncentrációs képesség, libidócsökkenés. Kardióvaszkuláris betegségek: menopauzában tíz év alatt kiegyenlítődik a kardióvaszkuláris kockázat, megszűnik a nők relatív védettsége a férfiakhoz képest, sőt, átlagos vérnyomásuk meghaladja a férfiakét. Így rendszeres belgyógyászati kontroll szükséges a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás szűrése és kezelése céljából. Ide tartoznak a központi idegrendszeri kórképek, mint amilyen az Alzheimer-kor, depresszió, önértékelési zavarok. A diagnosztikának a fenti eltérések tudatos keresésére kell összpontosítania. Csontsűrűségmérés, klinikai, kémiai vizsgálatok és belgyógyászati kontroll (fókuszáltan a csont és lipidanyagcserére, illetve kardiológiai eltérések keresése) indokolt.
Mikor kell felkeresni az orvost?A nők a változókori panaszokkal leggyakrabban nőgyógyászukat vagy az általános orvosukat keresik fel, sokkal ritkábban fordulnak szívgyógyászhoz.
– A sikeres kezelés érdekében az általános orvosnak, nőgyógyásznak, endokrinológusnak és a kardiológusnak, esetleg pszichiáternek kell együttműködnie. Sokat segít, ha a beteg és családja megfelelő információval rendelkezik a betegségről. A családtagok segítsége is jelentősen hozzájárul a kezelés sikerességéhez. A panaszos beteg vizsgálatát leggyakrabban háziorvosa kéri, de bármely más kezelőorvos is felvetheti a kardióvaszkuláris betegség gyanúját, amit majd a kardiológus erősít meg vagy zár ki. Ritkábban maga a beteg keresi fel közvetlenül a panaszai alapján a kardiológust, más orvos közbeiktatása nékül. Az esetek egy részében a szívgyógyász végleges ellátást tud nyújtani, máskor más szakágak képviselőihez küldi tovább a beteget.
Milyen életmódbeli magatartást, változást javasol a kardiológus a nőknek?
– A változókorban lévő nőknek mindenekelőtt rendszeres szűrő- és vérvizsgálatokat javasolunk. Az életmódra vonatkozó tanácsadásunk pedig a sok mozgásra, egészséges táplálkozásra, tartalmas szabadidőtöltésre, a stresszes helyzetek kerülésére, relaxációs gyakorlatokra, kapcsolati problémák megbeszélésére vonatkozik. Mellőzni, illetve abba kellene hagyni a szeszes ital fogyasztását, a dohányzást.
A menopauza fiziológiás folyamat, különösebb kezelést rendszerint nem igényel. Ha a tünetek nem súlyosak, az orvossal folytatott megbeszélés után próbálkozzunk először otthoni kezeléssel. A gyógyszeres kezelés mellett – amit esetenként alapos kivizsgálást követően tudunk ajánlani – esetleg pszichoterápiás kiegészítésre is szükség van. Változókorban a korszerű és hatékony gyógyszeres terápia – amelynek egyéninek, személyreszabottnak kell lennie – a családorvos-nőgyógyász-endokrinológus-kardiológus közreműködése és véleménye alapján törtenik. A hormonpótlás elsősorban a testi tünetek (hőhullámok, izzadás, fejfájás, hüvelyszárazság, csontritkulás) ellen lehet hatékony egyes esetekben.
Az erős szívdobogásérzést sok esetben nehéz fizikai munka, kimerültség, aggodalom, stressz, koffein váltja ki, de jelezhet-e szívbetegséget is? Miből lehet tudni, hogy a klimax velejárójáról vagy szívbetegségről van-e szó?
– A szívdobogást valóban fizikai terhelés, aggodalom és különféle stresszhelyzet váltja ki, esetleg nagy mennyisegű tein- és koffeinfogyasztás is előidézheti. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is okozhatják, és gyulladásos betegségek kísérője is lehet. Feltétlenül ki kell zárni a pajzsmirigy-, esetleg más endokrinológiai betegséget. A változókorban levő nők sűrűn panaszkodhatnak kellemetlen szívdobogásérzésre, ilyen esetben a kardiológusnak kell véleményt mondania.
A hőhullámok a változókorban ért nők háromnegyedét érintő kellemetlen panaszok. Egy új kutatás szerint a hőhullámok és az éjszakai verejtékezés az alacsonyabb szív- és érrendszeri kockázatok jelei, vagyis akik hőhullámokat tapasztalnak, kevésbé valószínű, hogy valamilyen szívpanaszt szenvednek el. Ez valóba így van?
– A változás kora (klimaktérium) a nők életében akár évekig is eltarthat, a panaszok altalában a negyvenes években kezdődnek. A változókor a menopauzát (utolsó normális vérzés) megelőzően 1-5 évvel kezdődhet, és az azt követő akár 5–10 évet is magában foglalja. A menopauzát közvetlenül megelőző és követő egyéves időszak a perimenopauza. Igen gyakran fellépő tünetek köze soroljuk a fejfájást, verejtékezést, hőhullámokat, szívverést, de nem ritkán a hangulat és a viselkedés megváltozása is észlelhető. Hőhullámokra, azaz valungokra 75%-ban panaszkodnak perimenopauzában a nők. Az ilyen termoregulációs zavart egyes nők szervezetében elősegítheti a túlfűtött helyiségben való tartózkodás, a koffeinos, szeszes italok fogyasztása, esetleg a stressz. Ezek a tünetek önmagukban még nem feltétlenül jelentenek betegséget, de mindenképpen figyelemreméltók. A testi tünetek hátterében a petefészek hormonjának csökkenése mellett az idegrendszeri változások is szerepet játszanak. A legújabb kivizsgálások során a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a gyakori testi tüneteket, pl. hőhullámokat észlelő nők ritkábban betegednek meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben. Persze az adatok hosszú távú elemzésére van szükség, hogy megértsük az alapját az ilyen eredménynek, de valóban bátorítóan hathatnak. Sőt azt is észrevették, hogy a korai menopauzában jelentkező hőhullámokat észlelő nők szenvednek legritkábban szív- és érrendszeri betegségekben. Mindenesetre a kockázati tényezők figyelembevétele nagyon fontos, és ezt senkinek sem szabad szem elől tévesztenie – vonatkozik ez nőkre, férfiakra egyaránt – fejezte be a doktornő.
