Mindenekelőtt a fogyatékkal élő személyek iránti előítéletek leküzdésén kell dolgozni, ugyanakkor az oktatási rendszer reformját kellene elvégezni, amely után olyan szakképesítést kaphatnak, amelyre jelenleg a munkaerőpiacon szükség van – emelték ki azon a szaktanácskozáson, amelyet a munkarokkantak szabadkai szervezetének, valamint vajdasági szövetségének szervezésében tartottak meg Szabadkán.
A szaktanácskozás témája a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról és rehabilitációjáról szóló törvény, illetve a fogyatékkal élő, valamint a munkarokkantak foglalkoztatását támogató rendelkezések volt.
– Azt szeretnénk elérni, ha minden vállalat vagy jogi személy foglalkoztatna fogyatékkal élő, illetve munkarokkant személyt. Sokszor a munkaadók nem ismerik fel, hogy milyen hasznos munkaerőt képviselhetnek ezek a személyek. Vajdaság területén mintegy 6000 munkarokkant él, ők részleges nyugdíjat kapnak, vagyis a rendes nyugdíjnak csupán a felét. Mi is valamikor egészséges emberként álltunk munkába, és az egészségünket a munkahelyünkön veszítettük el. Azt szeretnénk, ha a törvény előírásainak betartásával, vagyis a munkarokkantak foglalkoztatásával végre megszűnne az irántunk tanúsított előítélet. Még 2006-ban elvégezték a munkarokkantak nyugdíjjogosultságának revízióját, és eddig még egy személyt sem küldtek vissza a munkahelyére, még senkitől sem vonták meg a nyugdíját – mutatott rá Stanka Svilarov, a Vajdasági Munkarokkantak Szövetségének elnöke.
Vladimir Pešić szociálisvédelmi miniszter fogyatékkal élő személyek védelmével foglalkozó szektor megbízott tanácsadója kiemelte, hogy a mai napig egyre több pénz folyik be a fogyatékkal élők támogatására előirányzott alapba. Ez azt bizonyítja, hogy még mindig nagyon kevés az olyan munkaadó, aki fogyatékkal élő személyt foglalkoztat.
– Az, hogy a munkaadók inkább befizetik a törvény által megítélt összeget, minthogy fogyatékkal élő személyt foglalkoztassanak, arra utal, hogy a munkaadóknak nincsen elegendő információjuk a személyekről és képességeikről. Másrészt sok esetben a fogyatékkal élők nem vállalnak munkát, mert attól tartanak, hogy elveszíthetik a támogatást, amit kapnak. Tehát mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra. A fogyatékkal élőknek ismerniük kell jogaikat, ugyanakkor a munkaadóknak rá kell mutatni arra, hogy a fogyatékkal élő személyek is értékes munkaerőt képviselhetnek. Emellett még fontosabb az oktatási rendszer megváltoztatása, ugyanis hamarabb jutnak munkához a magasabb képzettséggel rendelkező, fogyatékkal élő személyek – emelte ki Vladimir Pešić.
Zlatko Panić, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének igazgatója elmondta, hogy a két évvel ezelőtt hatályba lépett, a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásáról és rehabilitációjáról szóló törvény jó eredményeket hozott, ugyanis 2010-ben 100 személy jutott munkahelyhez a szolgálat listáján szereplők közül, 2011-ben pedig további 144-en állhattak munkába.
– Három héttel ezelőtt megszerveztük az első munkabörzét a fogyatékkal élők számára, ezen tíz munkaadó volt jelen, akik 130 munkahelyet kínáltak fel, javarészt a közmunkákon keresztül. Nyolc munkaadó kiváló projektummal pályázott a közmunkákra kiírt pályázaton. A jövő héten tudjuk meg, hogy melyik pályázatokat hagyták jóvá – emelte ki Zlatko Panić, és hozzátette, hogy számos támogatási program áll a munkaadók rendelkezésére, amelyek serkentik a fogyatékkal élők foglalkoztatását. Támogatás illeti azokat a munkaadókat, akik olyan fogyatékkal élő személyt foglalkoztatnak, akinek nincsen szakmai tapasztalata. Támogatást kapnak azok a munkaadók is, akik speciális körülmények között hajlandóak fogyatékkal élő személyt foglalkoztatni. Ebben az esetben az állam megtéríti a speciális munkahely kialakításának költségét, illetve annak az asszisztensnek a fizetését is, aki a fogyatékkal élő személy mellett dolgozik.
Az észak-bácskai körzet területén jelenleg több mint háromszáz fogyatékkal élő személy neve szerepel a munkaközvetítő szolgálat listáján.
