A Szerbiai Csontvelődonor Regiszter 2005-ben jött létre és jelenleg mintegy 3000 önkéntes őssejtadományozót tart nyilván. Számuk jóval kevesebb, mint amennyi donor van a környező országokban, hiszen Szlovéniában több mint 14 ezerre, Horvátországban 27 ezerre tehető az önként jelentkezők száma. Bár Szerbia január óta tagja a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszternek, nálunk még mindig nagyon kevesen tudják, hogy létezik egy ilyen adatbázis, és rendkívül alacsony szinten van mind a polgárok, mind az egészségügyi dolgozók tájékozottsága ezen a téren.
A csontvelő vérkképző őssejteket tartalmaz, ezekből az ún. haemopoeticus őssejtekből keletkeznek a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. E három vérsejt alapvető, életműködéshez szükséges szerepet tölt be szervezetünkben. A vörösvértestek oxigént szállítanak a tüdőből a szervezet szöveteihez, sejtjeihez, onnan pedig a szén-dioxidot szállítják vissza a tüdőbe. A fehérvérsejtek a szervezet fertőzésekkel és más betegségekkel szembeni védelmében játszanak fontos szerepet, a vérlemezkék pedig a véralvadás és ezáltal sérülés esetén a vérzés csillapítása, ill. elállítása során. Bizonyos daganatos vérképzőrendszeri betegségek gyógyításakor, pl. a sugárkezeléskor alkalmazott terápiás eljárások következtében a csontvelő nagy mértékben károsul, majd teljesen elpusztul. Ilyen állapotban az ember élete kockán forog és az egyetlen reményt az egészséges adományozótól kapott csontvelői eredetű vérképző őssejtek átültetése jelenti.
Hogyan lehet valaki csontvelődonor, hol lehet jelentkezni és mivel jár a csontvelő levételének folyamata? Kérdéseinkre dr. Bjanka Lako, a Szerbiai Véráttömlesztő Intézet szakorvosa válaszolt, akit egy nemrég megtartott újvidéki tanácskozáson szólaltattunk meg. Ki lehet csontvelő-adományozó? – Csontvelő-adományozó olyan 18-50 év közötti egészséges felnőtt lehet, aki önként jelentkezik, hogy beteg embertársainak új esélyt adjon az életre. Hazánkban csontvelő-adományozónak a vérátömlesztő intézetekben lehet jelentkezni, ahol részletes felvilágosítást adnak a témával kapcsolatosan, valamint a Szerbiai Csontvelődonor Regiszter www.rdks.org.rs honlapján is tájékozódhatnak az érdeklődők, és kérdést tehetnek fel minden dilemma kapcsán. Jelentkezéskor ki kell tölteni egy kérdőívet, ebben az egészségügyi adatok megadásán kívül a potenciális donor részletes általános tájékoztatást is kap a csontvelő levétele és átültetése kapcsán. Ha egészségileg megfelel, vérmintát vesznek tőle, hogy megállapítsák az ún. HLA-típust. Fontos kiemelni, hogy ha valaki jelentkezik donornak, még nem jelenti azt, hogy azonnal sor kerül a csontvelő levételére. Adatai bekerülnek a regiszterbe és a lehetséges donorok közül, a betegnek immunológiailag legjobban megfelelőtől veszik le a csontvelőt akkor, amikor erre szükség mutatkozik. Hónapok, évek is elmúlhatnak. A potenciális donor bármelyik pillanatban meggondolhatja magát, de tekintettel arra, hogy életmentő cselekedetről van szó, amely általában a beteg egyetlen lehetősége, a szakorvosok mindent megtesznek, hogy ez ne történjen meg. Hangsúlyoznám, hogy a jelentkezés anonim, tehát az önként jelentkező donor adatai bekerülnek az adatbázisba és csupán a regiszter szakmunkatársai érhetik el. A beteg és a donor nem ismeri egymást, nem is találkoznak, az egész folyamat teljesen anonim. Mindezzel elkerülhetők a különböző visszaélések, pl. bármilyen anyagi haszon, ill. térítés mind a donor, mind a beteg részéről, és az, hogy a donor ne kerüljön nyomásgyakorlás alá, másrészt viszont sosem biztos, hogy az átültetés sikerül. Tehát anyagi térítés nem jár azért, ha valaki adományozónak jelentkezik, de abban az esetben, ha pl. a donor nem belgrádi, immunológiailag azonban legjobban megfelel a betegnek, ezért Belgrádba kell jönnie a csontvelőlevételre, az utazási költségeket megtérítik és joga van egy kísérőre is. Mit jelent az, hogy immunológiailag megfelelő? – Közismert, hogy többféle vércsoport létezik (A, B, AB, 0; Rh+, Rh–), és az azonos vércsoportúak csak egymásnak adhatnak vért. Ennek az az oka, hogy az idegen vércsoportú vért a szervezet védekezőrendszere azonosítja mint „behatolót” és védekező reakciót indít ellene. A csontvelő átültetésekor a beteg immunsejtjei „cserélődnek ki” a donorból származó immunsejtekre, így elsődleges fontosságú, hogy az ún. HLA-típusuk (szövetazonosító-csoportjuk) azonos, vagy nagyon hasonló legyen, különben a donorból származó immunsejtek megtámadják a befogadó szervezet, azaz a beteg sejtjeit. A HLA-típus öröklődik, így először a rokonok között kell keresni a megfelelő donort, ha nem találnak, akkor lehet az adományozói adatbázishoz folyamodni. A HLA-típus meghatározásához bármelyik vérátömlesztő intézetben vehetnek vérmintát, és ezt megfelelő szolgálattal szállítják Belgrádba, a Szerbiai Vérátömlesztő Intézetbe, hogy itt elvégezzék a HLA-tipizálást. Hogyan történik a csontvelő levétele? – A szükséges őssejteket a csontvelőből kétfajta beavatkozással lehet kinyerni. A donor – kellő előkészítés után – dönt arról, hogy melyik eljárás felel meg neki. Az egyik beavatkozás során a hátsó csípőlapátból vesznek csontvelőt. Az 1-2 óra hosszát tartó eljárást altatás alatt végzik, így egynapos kórházi tartózkodást igényel. Ezenkívül életmentő őssejteket adhatunk az egyszerű véradáshoz hasonló módon is. Az eljárás 3-4 órát tart, külön berendezéssel kiszűrik a vérből az őssejteket. A beavatkozás nem igényel kórházi benntartózkodást, és a legtöbb esetben éppen a véradók közül kerülnek ki a csontvelő-adományozók is. Mennyire biztonságos a csontvelő levétele? – A csontvelő levételét kizárólag az erre megfelelő képesítéssel rendelkező egészségügyi intézményekben végzik, amelyeket a Szerbiai Egészségügyi Minisztérium által létrehozott köztársasági szakbizottság választott ki. Ezek a Katonai Orvostudományi Akadémia és az Anya- és Gyermekvédelmi Intézet Belgrádban. Mindkét intézményben több éves tapasztalattal rendelkező szakkáder végzi ezt az eljárást és a velejáró előkészületeket: megvizsgálják a lehetséges donor egészségi állapotát, és alaposan felvilágosítják a csontvelő levételére vonatkozó folyamat minden lépéséről. Erre vonatkozólag kiemelném, hogy bár a donortól Belgrádban veszik le a csontvelőt, maga az átültetés külön központban történik, ahol a beteg tartózkodik. Egyébként a csontvelő 3-4 hét alatt regenerálódik, így egy donortól többször is lehet nyerni csontvelőt. Mennyire fájdalmas az eljárás? – A több éves tapasztalatok eredményei azt mutatják, hogy a donorok több mint 80 százalékának nem volt szüksége fájdalomcsillapítóra a beavatkozás után. A csípőlapátból történő levétel fájdalmas, ill. enyhén kellemetlen érzéssel jár, de a fájdalom szubjektív érzés, és ha figyelembe vesszük, hogy milyen humánus cselekedetet végzünk, akkor másként tekintünk rá. Mi az eljárás, ha a családon belül nincs csontvelődonor? – Ha családban nincs megfelelő adományozó, kizárólag a beteg szakorvosának kérvényezése után (ugyanis a beteg nem kérheti) kerül sor először a Szerbiai Csontvelődonor Regiszter adatbázisának átnézésére, és ha az országban sem találnak donort, akkor a nemzetközi adatbázisban keresnek megfelelőt. Ez eddig az esetek 80 százalékában sikerült.
| Csontvelődonor-regiszter A csontvelődonor-regiszterek tulajdonképpen virtuális bankok, hiszen ezek komputeres adatbázisok, amelyekben szerte a világon már több mint 19 millió önkéntes csontvelődonor adatait tárolják. A ma már szorosan összekapcsolt és egységesen működő nemzetközi hálózat lehetővé teszi, hogy egy adott beteg számára a hozzá lehető legközelebbi immunológiai (HLA) típussal rendelkező donort a világ bármely részéről kiválaszthassák, tőle a szükséges őssejteket ott helyben levehessék, és a készítményt akár más országban is a beteg rendelkezésére bocsássák. Az önkéntes donorok tipizálása, adataiknak a felvétele a nyilvántartásba lehetővé teszi, hogy embertársaikon életmentő módon segíthessenek. Csak úgy vehetünk részt a nemzetközi adatbázisban, ha létezik állami regiszter is. Annak köszönhetően, hogy az idén bekapcsolódtunk a nemzetközi adatbázis munkájába, sokkal nagyobb az esély, hogy a betegek részére megfelelő donort találjunk. A betegeknek csupán a 25-30 százaléka talál immunológiailag megfelelő donort a családon belül, a felmaradt 70 százalék számára viszont nagy segítséget jelent egy országos, ill. nemzetközi szintű adatbázis. Érdekes adat, hogy az esetek mintegy 60 százalékánál megfelelő HLA-típust a beteg részére éppen a saját népcsoportjához tartozók körében találtak – mondta dr. Lako. |
