– A nyugat-nílusi láz vírusos megbetegedés, amely a zoonózisok közé tartozik. Olyan betegség, amelynek a kialakulásában nagy szerepet játszanak az állatok, amelyek a fertőzés forrásai vagy hordozói is lehetnek. A nyugat-nílusi és más vírusos lázfajták sem ismeretlenek a számunkra, infektológusok és epidemiológusok számára. Amikor a beteg magas lázra panaszkodik, vagy az influenzához hasonló tüneteket produkál, erre a betegségre is gondolnunk kell. A beszélgetés során kiderül, hogy a páciens járt-e valamilyen egzotikus országban, s ott milyen volt a fekvőhelye, mit evett, mit ivott. Ha nem utazott, akkor a háziállatokról tájékozódunk, arról, hogy milyen kedvenceket tart otthon, ha pedig tenyésztőről van szó, akkor megkérdezzük, milyen állatokkal foglalkozik, sok esetben ugyanis ezek lehetnek a betegség forrásai, hiszen ma már egzotikus hüllőket, pókokat vagy madarakat is tartanak a polgárok.
Fertőző betegségről van szó? Milyen tünetekkel jár a nyugat-nílusi láz?
– A legtöbb esetben a hasonló vírus okozta láz tünetek nélkül elmúlik, s csak ritkán jelentkezik járványként. A nyugat-nílusi láz vírusa az úgynevezett arbovírusok csoportjába tartozik, amit a különféle vérszívó rovarok, a szúnyog vagy a kullancs fecskendeznek a gerincesek, vagyis az ember és az állatok vérébe. Ott aztán elszaporodnak, majd újabb csípés útján más gazdatestbe kerülnek. Ki kell emelnem, hogy az állatoknál ezeknek a vírusoknak a jelenléte tünetmentes, vagyis ők csak hordozók, és az élősködők csupán akkor terjednek tovább, amikor ehhez megvannak a megfelelő feltételek. Tehát átvihető betegségről van szó, amelyhez egy olyan szúnyog csípése szükségeltetik, amely már magában hordozza ezt a vírust. A nyugat-nílusi lázzal megfertőződött emberek mintegy 80 százalékánál nem jelentkezik semmilyen tünet. Sok esetben a vérvizsgálatok során ki is derül, hogy hordozzák ezt a vírust, de nem tudnak róla, hiszen könnyedén átvészelték, mert a szervezet rendelkezett kellő antitestekkel, amelyek megakadályozták a betegség kialakulását. Az esetek 20 százalékánál azonban pontos kórképet lehet felállítani, mivel olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az influenzánál: bőrkiütés, láz, kimerültség, megnagyobbodott nyirokmirigyek, ízületi fájdalmak, csökkent étvágy, hányinger. A fertőzés után 3–6 nap az inkubációs idő, a tünetek pedig fokozatosan jelentkeznek. Kisebb vérzések is előfordulhatnak: a bőrben, az orrban vagy a székletben is lehet vér. A vírus megtámadhatja a központi idegrendszert, olyankor agyhártya-gyulladás jelentkezhet, ám ez csupán az esetek egy százalékánál fordul elő. A betegség nagyon ritkán, főként legyengült immunrendszerű, idősebb embereknél halálos kimenetelű. A fiziológia ugyanis teszi a dolgát. Akarjuk, vagy sem, a szervezetünk immunitása a korunk előrehaladtával gyengül.
Mely országokra jellemző ez a betegség?
– Egyes országokban népbetegségnek számít: gyakori jelenség Afrikában, Dél-Ázsiában és a volt Szovjetunió tagállamaiban, de jelentkezett már Európában is, például Franciaországban, tehát a megjelenése nem csak a melegebb országokra jellemző. A vírushordozók legtöbbször a vándormadarak és a vadállatok.
Említette, hogy nem új keletű betegségről van szó. Miért jelentkezett akkor ilyen nagy számban az idén?
– Megváltoztak az éghajlati feltételek, hiszen az idén rekkenő forróság volt. Az ember pedig manapság olyan területekre is eljut néhány órás út árán, ahol ismeretlen betegségekkel kell szembesülnie. Azoknál a betegeknél, akik nem utaztak sehová, most olyan vizsgálatokat végeznek, amelyekkel azt akarják feltárni a szakemberek, hogy van-e olyan hazai rovar, amely átviheti a fertőzést.
Hogyan védekezhetünk a nyugat-nílusi láz ellen?
– Egyes vírusok esetében van védőoltás, ilyen például a kanyaró. De a nyugat-nílusi lázra nincs orvosság. Azoknál a betegeknél, akik megfertőződnek, csak a tüneteket tudjuk kezelni, hogy könnyebben átvészeljék a betegséget. A szervezetnek magának kell megküzdenie a vírussal. Ennek ellenére nincs ok a félelemre, hiszen mint említettem, a fertőzöttek csupán kis hányadánál jelentkeznek tünetek. Azok a polgárok viszont, akik egzotikus országokba szeretnének utazni, kérjék ki az epidemiológusok véleményét, és vegyék fel a kellő vakcinát. A nyugat-nílusi láz ellen csak a szúnyogcsípés elleni védőszerekkel vagy rovarirtókkal védekezhetünk.
