A költségcsökkentés okán tervben van, hogy már a következő évtől önállósítják a munka-egészségügyi szolgálatot, vagyis leválasztják a primáris orvosi ellátásról, és gazdasági alapokra helyezik. A pácienseknek már most is maguknak kell fizetniük az orvosi vizsgálatért mielőtt munkát vállalnak, illetve a vállalkozókat terheli a kiadás, ha a rendszeres orvosi vizsgálatra küldik alkalmazottaikat. Erre azonban egyre ritkábban kerül sor, az átszervezéssel pedig további nehézségek merülhetnek fel – mutatott rá dr. ĐorđePolivka, a szabadkai munka-egészségvédelmi rendelő főorvosa.
Mintegy tizenöt évvel ezelőtt összesen 25 üzemorvosi rendelő működött Szabadkán. Amióta megkezdték a vállalatok magánosítását, számuk jelentősen csökkent, és ma már mindössze öt ilyen rendelő létezik: az Elektrovojvodina szabadkai áramelosztójában, a szabadkai rendőrségen, a Subotica-trans Utasszálltó Közvállalatban, a Pionir Édességgyárban és a Severben. Ezzel együtt csökkent a munka-egészségvédelmi szakorvosok száma is. Kezdeményezés van a magánvállalatok részéről, elsősorban az ipari parkban egy orvosi rendelő létrehozására.
– Ebben az esetben az a gond, hogy nem tudnánk kitölteni az orvos normáját, ugyanis 1600 betegkartont kell kezelni egy orvosnak a törvény szerint, az ipari parkban pedig nem lenne annyi, továbbá az alkalmazottak már választottak maguknak orvost – emelte ki MarijaĐurić, munka-egészségvédelmi szakorvos. Hozzátette: – Sajnos a munkaviszonyban levőknek nincs idejük arra, hogy orvoshoz járjanak, és már csak akkor fordulnak orvosi segítségért, amikor már nagy a baj.
A munkahelyi biztonságról szóló törvény előírja, hogy az alkalmazottaknak meghatározott időközönként, munkafeladattól függően rendszeres orvosi vizsgálatra kell járniuk, ám ennek a törvényes előírásnak egyre kevesebb vállalat tesz eleget.
– A munkaegészségügy két részből áll: megelőzésből és gyógyításból. A betegségmegelőzéshez tartozik az alkalmazottak egészségének megőrzése. Mi számos szolgáltatást nyújtunk, elsősorban a vezetéshez szükséges alkalmassági vizsgákat, a foglalkoztatáshoz, az iskoláztatáshoz, illetve a külföldi munkához szükséges orvosi vizsgálatokat végzünk – magyarázta dr. Đorđe Polivka. – Sajnos a magánosítás idején, a minél nagyobb profit megszerzése okán mellékessé vált az alkalmazottak egészségügyi biztonsága. Pedig sokkal jobban oda kellene figyelniük a munkaadóknak alkalmazottaik rendszeres orvosi vizsgálatára, hiszen az elmúlt években a technológia fejlődésével új betegségek jelentek meg, új professzionális rendellenességeket kell gyógyítanunk. Az alkalmazottak túlnyomó többsége például több mint négy órát tölt el számítógép előtt, és emiatt romlik a látása. Vagy nagyon sokan végeznek az ülőmunkát, így gerincproblémák merülnek fel – hallottuk a szakorvostól.
A magánosítással számos gyár tönkrement, emiatt becsukták az üzemorvosi rendelőket is. Vagyis a munkaképes lakosság gyors orvosi ellátása rendkívül alacsony szinten van ma.
– A törvény ugyan szabályozza, hogy minden alkalmazottnak, aki veszélyes munkakörben dolgozik, rendszeres általános vizsgálaton kell átesnie. Minden munkaszervezetnek rendelkeznie kell olyan tanulmánnyal, amely a kockázatok felmérésével foglalkozik. Ennek a tanulmánynak tartalmaznia kell, hogy ki végez veszélyes munkafeladatot. Sajnos azonban legtöbbször a munkaadók nem tesznek eleget a vonatkozó törvényes előírásnak – emelte ki a szakorvos. – Az alkalmazottak védelmében, főként a magas rizikófaktorú munkahelyeken dolgozók esetében szerintem nélkülözhetetlen a rendszeres orvosi vizsgálat. Például a közlekedés egészségügyi szempontból új kihívásokat rejt magában, hiszen a hivatásos gépkocsivezetőknek folyamatosan ellenőrizniük kell egészségüket. Ma az a gyakorlat, hogy háromévente jönnek el vizsgálatra, holott gyakoribb ellenőrzésre lenne szükség – mondta.
Csökkent a páciensek száma, naponta 30-40 beteget vizsgálnak meg. Nemcsak a rendszeres vizsgálatok maradnak el, hanem legtöbbször a munkahelyi sérüléseket sem jelentik be. A szakorvostól megtudtuk, hogy bár a foglalkoztatottak egyre ritkábban küldik kötelező orvosi vizsgálatra alkalmazottaikat, megnőtt azoknak a fiataloknak a száma is, akik külföldön szeretnének munkát vállalni, és ehhez szükség van a teljes körű orvosi vizsgálatra.
– A hajón történő munkavállalás miatt keresnek fel bennünket a legtöbbször. Általában fiatalokról van szó. Egyre többen fordulnak hozzánk ilyen kéréssel – mutatott rá dr. Polivka.
