Dr. Sanja Bijelović
A zajjal 100 év múlva több problémánk lesz, mint a fertőző betegségekkel – mondta a 19. század végén Robert Koch. Környezetünk alapzaja valóban egyre erősödik, és ehhez mi lassan hozzászokunk. Nemcsak a szétdobált papír vagy a gyárkémények füstje számít szennyeződésnek, a zaj is a környezeti ártalmak egyik formája. Elsősorban a nagyvárosokkal szokás összefüggésben hozni, de a kisebb településeket sem kíméli. A lakásban, a munkahelyen, a szórakozóhelyen mind-mind bizonyos mértékű zajforrásnak vagyunk kitéve.
Az, hogy mi számít zajnak, meglehetősen szubjektív. A szomszédból átszűrődő zenét zavaró tényezőnek szokták tartani, bár előfordulhat, hogy valaki a hangerő ellenére kellemesnek találja a dalt, és csak akkor kezd problémássá válni, ha nagyon sokáig tart; vagy az utcán a motorját berregtető nem fogja zavarónak találni a motorzúgás hangját, a környék lakosaival ellentétben. Toleranciánk is változó: ha valaki délben fúrja a falat, zavar ugyan, de elnézzük, este 10-kor már kevésbé.
Tartós károsodás
A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, mely kellemetlen érzést okoz. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj feszültségkeltő hatású, csökken a koncentrációs képességünk, fáradékonyabbá válunk miatta.
A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nemcsak hallószervi ártalmakat idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását.
A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát.
Zajban élünk, zajban alszunk
Minden ötödik európai olyan zajszintnek van kitéve éjszaka, amely jelentős hatással lehet egészségére – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája. Az Irányvonalak az európai régió zajterhelésére című tanulmány új határértékként a 40 decibelt adta meg. Aki rendszeresen ennél nagyobb zajban alszik, annál alvászavar, álmatlanság jelentkezhet. A rendszeres, 55 dB feletti zajterhelés pedig magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz vezethet. A zaj kiélezheti a súlyos egészségi problémákat, a lehetséges következmények az alvászavartól a korai halálozásig terjednek.
Bizonyos csoportok – mint a gyerekek, a krónikus betegek, az idősebbek és a több műszakban dolgozók – különösen érzékenyen reagálnak a zajra. Az alacsony jövedelmű rétegek aránytalanul nagy része érintett, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy csendes környezetben, illetve jól szigetelt lakásokban éljenek – figyelmeztet a WHO.
Újvidéki felmérés
Kimutatások szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer nagyobb, mint 1932-ben volt. A zajok forrásának széles a skálája, ilyenek például a közlekedési eszközök, az üzemi gépek, az épületgépészeti rendszerek, a háztartási gépek, a szórakoztató elektroakusztikai berendezések.
A téma kapcsán dr. Sanja Bijelovićtól,aVajdasági Közegészségügyi Intézet higiénés szakorvosától megtudtuk, hogy Újvidéken napi rendszerességgel – legújabban a nap 24 órájában – összesen 54 alkalommal mérik a zajszintet, és az eredményekről havonta tájékoztatják a lakosságot. A legutóbbi adatok szerint a székvárosban az átlagos havi zajszint 68 dB, a város legzajosabb része pedig a Partizán és a Đorđe Zličić utca kereszteződése, ahol a napi átlag eléri a 72 dB, ez pedig 7 dB-lel magasabb a megengedettnél. Zajos még a Dušan cár utca és a Március 27-e tér kereszteződése, a Pirosi út a Novi Sad Labdarúgóklub stadionjánál, az Újtelepen a Jovan Dučić és a Bate Brkić utca kereszteződése, továbbá a Vojvodina Sport- és Üzletközpont (SPENS), a Szerb Nemzeti Színház, a Limáni, a Futaki utcai piac, az Újvidéki Vásár környéke, a Verseci és a Jovan Popović utca, a Szabadkai és a Đorđe Zličić utca, a Felszabadulás és a Népfront sugárút kereszteződése. Ezeken a helyeken 65–74 dB zajszintet mértek, amelynek feszültségkeltő hatása van, és nyilvánvalóan hozzájárul a lakosság stresszes állapotának kialakulásához – figyelmeztet az orvosnő.
