Tegnap a dohányzásmentes világnap alkalmából az illetékes városi tanács védnökségével Újvidék főterén a Vajdasági Közegészségügyi Intézet, az Egyetemista Egészségvédelmi Intézet, az Április 7-e Egészségügyi Középiskola, valamint az Újvidéki Egészségház közös akciót szervezett, melyen az érdekeltek megismerkedhettek a dohányzás káros hatásaival, mintegy 150 polgár pedig orvosi beutaló nélkül, ingyenesen ellenőriztette vérnyomását, vércukorszintjét, testtömegét. Néhányan jelentkeztek az egészségház Prevenciós Központja által szervezett dohányzáselvonó kúrára.
Szerbiában a férfiaknak a 40 százaléka, a nőknek pedig a 30 százaléka dohányzik, a 13 és 15 év közöttiek 9 százaléka cigizik. A felnőttek 62 százaléka saját otthonában van kitéve a dohányzás káros hatásának, 45 százalékát pedig ugyanilyen, az egészségre káros veszélyek érik a munkahelyén. A 13 és 15 év közöttiek 77 százaléka dohányzó közvetlen közelében él.
Ezek elgondolkodtató adatok, annál is inkább, mert a dohányzás többszörösen növeli a tüdőrák, a különböző daganatos megbetegedések, a szívinfarktus, a stroke kialakulásának kockázatát. A dohányosok fele a nikotin káros hatásának következtében kialakult betegségekben hal meg, negyede pedig fiatalon távozik az élők sorából. A dohányosok átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint azok, akik nem gyújtanak rá.
Azok, akik 30 éves korukig nemet mondanak a ciginek, gyakorlatilag úgy élik le életük hátralévő részét, mintha sosem dohányoztak volna, akik 40 éves korban szoknak le, 9 évvel tovább élnek, mintha dohányosok maradtak volna, akik pedig 60 éves korukban döntenek úgy, hogy itt az idő leszokni a káros szenvedélyről, 3 évvel tovább élnek, mint dohányos társaik – hangzott el a rendezvényen.
Három hónappal a lakosság dohányfüst elleni védelmét hivatott szerbiai törvény elfogadása után ez év februárjában az egészségügyi minisztérium arra volt kíváncsi, hogy a szóban forgó előírás milyen eredményt hozott. A felmérés azt mutatta, hogy az emberek 92 százaléka tudatában van annak, hogy akik dohányoznak nemcsak saját, hanem közvetlen környezetüknek is ártanak. A megkérdezettek 90 százaléka tisztában van azzal, hogy a dohányzás összefüggésbe hozható számos betegség kialakulásával. A tavaly novemberben végzett kutatásokkal ellentétben most jelentősen csökkent azoknak a száma, akik ki vannak téve a dohányfüst káros hatásának. Ez a veszélyeztetettség a munkahelyeken 45 százalékról 35-re, az oktatási intézményekben 44-ről 23 százalékra csökkent. Egészségtudatosabb életmódra vall az is, hogy az eddigi 48 százalék helyett jelenleg az emberek 42 százaléka engedélyezi, hogy saját otthonukban mások cigarettára gyújtsanak. És még egy figyelemreméltó eredmény, ami a múlt év november 1-jén életbe lépett törvény hozadékaként könyvelhető el: az egykori dohányzók 38 százaléka állítja, hogy éppen a törvény életbe lépése késztette arra, hogy végleg lemondjon e káros szenvedélyről.
Egyébként a tegnapi dohányzásmentes világnapot a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének jegyében tartották meg, amelyet a világ első számú dohányzásszabályozási eszközének tartanak.
