Ez a szabály a mantrája az egészséges életmód guruinak, a személyi trénereknek és az agyonreklámozott súlycsökkentő diétáknak is: vagyis vizet kell inni, akkor is, ha éppen nem vagyunk szomjasak az egészségünk megóvásának érdekében. Egy vezető amerikai fitneszcég szerint még ennél is több folyadékra van szükség: egy 77 kg-os súlyú embernek több mint 10 pohárnyi vizet kellene meginnia naponta.
Mi is a dehidráció, azaz kiszáradás, és miért olyan fontos a víz?
Ha kevés a folyadék….
Általában két fő okra vezethető vissza a kiszáradás: túl kevés folyadékbevitelre, illetve a fokozott folyadékvesztésre. Ezek kombinációja a leggyakoribb, tehát amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyi a folyadékbevitele. Ilyenkor deficit keletkezik, dehidráció (kiszáradás) lép fel. A kiszáradás tünetei a szomjúságérzés, fejfájás, fáradékonyság, szédülés, néha izomgörcsök vagy fájdalmak, illetve mivel a vérnyomás csökken, szédülés léphet fel hirtelen testhelyzet-változástatáskor. Súlyosabb esetben öntudatvesztés, veseelégtelenség vagy halál is lehet a kiszáradás következménye.
Vízvesztés szempontjából veszélyeztetettek:
akik fokozott testmozgás végeznek anélkül, hogy pótolnák az elveszített folyadékot;
a kisgyermekek, akik még nem tudnak önállóan inni, ha szomjasak;
a beteg gyermekek;
az idős emberek.
Lázas betegségek esetében mindenképpen, de láz nélkül is veszít folyadékot a szervezet: pl. bőrön keresztül, párologtatással és a légcserével (ez a nem érzékelhető folyadékvesztés). Hasmenés, hányás, valamint gyógyszerek (pl. vízhajtó) is okozhatnak kiszáradást.
Kik nem veszélyeztetettek egyáltalán?
Iváson kívül az elfogyasztott ételek útján is folyadékhoz juttatjuk a szervezetünket. Kevesen gondolnak úgy az ételekre, mint lehetséges folyadékforrásokra, pedig beleszámít a napi folyadékbevitelbe. Például a sárgarépa 87%-a, a brokkoli több mint 90%-a víz.
A dehidráció esélye minimális azoknál az egészséges gyermekeknél és felnőtteknél, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak, isznak, ha szomjasak, és ügyelnek a folyadékbevitelükre meleg, illetve párás időben.
Miért éppen nyolc pohár vízről szól a szabály? A szabály eredete nem pontosan ismert. Egyesek szerint a II. világháború idején volt kötelező a katonák számára gondoskodni ekkora vízadagról. Egy másik feltételezés szerint onnan ered, hogy egy átlagos személynek a 2000 kalóriás diéta esetén legalább ennyi folyadékot kell fogyasztania, hogy a nátrium- és elektrolit-egyensúlyt a szervezetében fenntartsa.
A nyolc pohár szabálya, úgy tűnik, nem ártalmas az egészségre, és egyéb jótékony hatása is lehet, azonkívül, hogy megelőzi a kiszáradást. Pl. csökkenti az éhségérzetet, teltségérzetet okoz, ami fogyókúránál kifejezetten hasznos lehet. Sok embernél azonban – kivéve természetesen a rizikócsoportot – nem lenne szükség a szabály szoros betartására, mégis úgy érzik, ártanak az egészségüknek, ha nem alkalmazzák.
Előfordulhat, hogy túl sok folyadékot visz be valaki? A nyolc pohár szabálya általában veszélytelen, hiszen a szervezet „tudja”, mennyi folyadékra van szüksége, a felesleges folyadék távozik. Ha azonban valaki úgy gondolja, hogy a több jobb, és túl sok folyadékot fogyaszt, akár bajt is okozhat magának. Fokozott folyadékbevitel esetén a szervezet nátriumszintje esik (ezt hyponatrémiának vagy vízmérgezésnek hívják), túl sok folyadék kerül a vízterekbe, így agyödéma, hányás, fáradékonyság, görcsroham vagy kóma következhet be. Szerencsére nagyon nehéz olyan sok vizet fogyasztani, hogy ezek a problémák, tünetek bekövetkezzenek.
Összefoglalás
Ha fennáll a kiszáradás veszélye (olyan betegségek esetén, mint a láz, hasmenés vagy szélsőségesen meleg időjárás), akkor jobban oda kell figyelni a folyadékbevitelre, és meg kell próbálni még több folyadékot és sót fogyasztani. A nyolc pohár szabálya pedig szükségtelenné válik, ha mindig eleget iszunk, mikor szomjasak vagyunk, kiegyensúlyozottan táplálkozunk, és általában jó a közérzetünk.
