2024. szeptember 5., csütörtök

Az agyvérzés

Új feladatok és meglátások e népbetegségnél, amely a fiatalokat, az időseket egyaránt tizedeli
Emberfeletti munkaként jellemezte az Egészségügyügyi Világszervezet Európai Bizottságának egyik szakembere a stroke elleni küzdelem jelenlegi szakaszát, amikor az utóbbi öt év betegségmegelőző és gyógyítási eredményeit ismertette. A befektetett küzdelem és a pénz viszonylatában azonban kifejezte elégedetlenségét, mondván, hogy az eredmények még mindig szegényesek, az emberi agynak ez a legveszélyesebb betegsége nemhogy nem mozdul az elhalálozási statisztikák harmadik, és a bénulási esetek első helyéről, hanem feltörőben van. Igaz, ebbe az európai lakosság folyamatos elöregedése is belesegít.

„Itt az ideje egy új, átfogó európai stratégia kidolgozásához, és hogy új felfogásban tegyünk valamit azonnal e betegség ellen, amely tizedeli a fiatalokat, időseket egyaránt.”– mondta. A keserű hang és az elégedetlenség talán értetőbb lesz, ha néhány mondatban felvázoljuk azt a „szűk és nehezen járható” utat, amelyet – legújabb orvosi meglátások szerint – a betegnek meghatározott időben meg kell járnia az eredményes kezelés érdekében.


A szélütés kockázati tényezői és a feladatok

Legjobb lenne rizikófaktorok nélkül élni életünket, és így messze elkerülni a stroke fenyegetéseit. Nem valószínű azonban, hogy ez elérhető mai életformánkban, de fontos lenne legalább megközelíteni az európai emberek többségénél azt a fejlődési szakaszt, amikor mindössze 1 (egy) orvosilag elismert stroke kockázati tényezővel kényszeredünk együtt élni. Két rizikótényező jelenléte ugyanis nem duplázza, hanem megsokszorozza a vészhelyzet komolyságát.
A dohányzás elhagyása már első évben csökkenti a veszélyt, 7 –10 év után pedig a beáll egy olyan helyzet, mintha a személy soha nem dohányzott volna.
A súlytöbblet legfontosabb mértékét, a derékbőséget leghamarabb korrigálhatjuk: a férfiak célozzák meg a 101, a nők pedig 89 centiméter alatti értékeket. Vérnyomásunkat soha ne engedjük 140/90 fölé; messze magunk mögött hagytuk azt az időt, amikor Roosevelt orvosai megengedhették maguknak, hogy páciensük vérnyomása 220 feletti, Sztáliné pedig 180 körüli legyen a 2. világháború befejeztével. Nincs többé 140/90 alá le nem szorítható vérnyomás, csak téves gyógyszerezés! A jól kombinálható és beállítható, hosszú távon ható gyógyszerek mellett mindig kéznél legyenek a nifedipin és a katopil hatóanyagú, gyorsan korrigáló szerek, amelyek már 15-20 perc múlva hatnak. Nem árt, ha ezek hatásait ismertetjük betegeinkkel is.
Fontos vészjelnek tekintik ma a szédülést, ritka esetben kezdik monoterápiával (egyetlen gyógyszerrel) a vérnyomás kezelését. Ha testhelyzetünk hirtelen változtatásánál szédülést észlelünk, például reggel, ha felkelünk, nemcsak azonnal le kell cserélni a vérnyomás ellen eddig használt gyógyszert, hanem ultrahangvizsgálatnak kell alávetni a leszűkült nyaki ütőereket. Minden harmadik szélütés a nyaki erek szűkülésének következménye, amely ma már könnyen műthető, tágítható.
A szívritmuszavar nagyon sűrűn agyi embolizációhoz, tehát szélütéshez vezet. Fontos ez esetben más szívritmusszabályzó gyógyszerek mellett az aszpirin és hozzá hasonló vérröggátlók állandó használata.


„A guta kerülget”

A stroke zavarodottság tünetcsoportjának felismerése nemcsak orvosi feladat, minden embernek el kellene sajátítania: ha nem találunk pl. egy kulcsot, a sót, a kávét, amelyeknek évek óta állandó helye van, közben végtagjainkban és nyelvünkön zsibbadást észlelünk, a szélütés, vagy ahogy a nép mondja, a guta kerülget bennünket, akkor is, ha ezek a jelek kétszer-háromszor ideiglenesen megjavulnak. Panaszoljuk el ezt orvosunknak nem várva a napok múlását, ugyanis egyszerű memóriateszttel az orvos megállapíthatja a diagnózist. Nem szabad a mai korban elhanyagolni a cukorbaj kezelését sem. A napi szintet már odahaza is mérni kell, akár a vérnyomást.
A kórházi kezelést, mint már az régebben ismert, három órán belül el kell kezdeni, ha eredményt szándékozunk elérni. Ez viszont arra kötelezi az egészségügy szervezőit, hogy a strokecentrummal, ultrahanggal, CT-vel és a vérrög feloldását segítő injekciókkal ellátott kórház 40 percen belül elérhető legyen bármely irányból. Időt kell hagyni ugyanis a CT-vizsgálatnak, amely eldönti, hogy agyi elzáródásról vagy agyvérzésről van szó. A kezelést ez a diagnózis határozza meg, enélkül kizárt a kezelés elkezdése, még akkor is, ha tudjuk, hogy a stroket 80-85 százalékban az agy ereinek elzáródása okozza. A bevérzés ritkán orvosolható műtéttel, annál eredményesebb a jóval gyakrabban bekövetkező agyi vérrög-elzáródás gyógyszerezése az első három órában.
Végül hangsúlyozni kell a korai, még a kórházban töltött idő alatt elkezdett rehabilitáció fontosságát. A z agyvérzés háttérbeszorítása közérdek, hiszen nemcsak a beteg szenvedi meg, hanem családtagokat köt le egy-egy beteg hosszadalmas ápolása, visszatérítése az életbe.