A korábbi években az allergia idényjellegű volt, a virágzás időszakában, vagyis az év hat hónapjában jelentkezett. Ma már a klímaváltozásnak köszönhetően ezek a határok kitolódtak, az idén januárban virágzásnak indult a mogyoró és az égerfa. Az allergia a fiatalok betegsége, ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség az idősebb populáció körében is. Nincs korhoz kötve, bármikor kialakulhat – tudtuk meg dr. Mirjana Dukić Jovanovićtól, a Szabadkai Közkórház immunológus-allergológus szakorvosától.
Az allergia sok esetben enyhe tünetekkel jár. Hozzánk már csak azok a páciensek jönnek, akiknél súlyosabb tüneteket vált ki ez a betegség. De ez csak a jéghegy csúcsa. Ha valamelyik fa virágzása okoz allergiát – ami 2-3 hétig tart, és ez alatt az idő alatt szemviszketés, orrfolyás, gyenge köhögés jelentkezik –, a páciensek nem is kérnek orvosi segítséget, azt gondolják ugyanis, hogy talán kisebb megfázásról van szó. Az évek múlásával bővülhet az allergének palettája, és egyre hosszabb ideig kínoznak a tünetek, sőt súlyosbodhatnak, bőrkiütés, duzzanat jelentkezhet, fulladás is, ami orvosi beavatkozást igényel, sokszor még kórházi ápolást is. Az allergia sokarcú betegség, amelyben a szervezet olyan anyagokkal szemben termel ellentesteket, amelyek egyébként nem veszélyesek az egészségünkre. Természetesen a szervezetünk antitestekkel védekezik a vírusok és a baktériumok ellen, de az allergia esetében is ezt teszi, csak például a virágporra, a házi porra vagy a macskaszőrre, illetve a különböző élelmiszerekre reagál így. Ma a lakosság mintegy 30 százaléka túlérzékeny valamire – emelte ki dr. Mirjana Dukić Jovanović.
– Nem az allergia, hanem az allergiára való hajlam örökölhető. Becslések szerint 2050-re a lakosság 50 százalékánál, vagyis a Föld minden második polgáránál jelentkezik majd valamelyik fajtája. Egyrészt azért, mert egészségtelen életmódot folytatunk, vegyszerekkel terheljük a szervezetünket az élelmiszerek, a víz és a levegő által. Ezek a vegyszerek hatással vannak a természetre is, de a mi szervezetünkre is. És még előttünk áll a génmódosított élelmiszerek bevezetése, ami további meglepetéseket tartogat – mutatott rá.
Az immunológus elmondta, a táplálkozással és az egészséges életmóddal kordában lehetne tartani a tüneteket... ha „lenne egészséges élelmiszer”.
– Ötven évvel ezelőtt még nem volt ilyen gyakori jelenség az allergiás megbetegedés. Ám azóta sajnos nincs egészséges élelmiszer vagy ivóvíz, sőt a bioélelmiszerek sem teljes mértékben megbízhatóak. Termelésük során hiába nem használnak vegyszereket, nem lehet a szelet vagy az esőt megállítani, amelyek magukkal hozzák az ártalmas anyagokat – magyarázta a doktornő.
Azoknál, akiknél egyszer megjelent az allergia, azokat életük végéig kíséri a hajlam, egyedül a tünetek maradhatnak el hosszabb-rövidebb időre.
– Az allergia a fiatalok betegsége, ami már a legfiatalabb korban, a csecsemő első hónapjában is megjelenhet ekcéma vagy bőrpír formájában. Később már a légúti betegségek, köhögés vagy fulladás is felléphet egy-egy allergén hatására. Pubertás- vagy fiatal felnőttkorban a páciensek bizonyos számánál a panaszok szűnhetnek, ugyanakkor 30 év felett kiújulhatnak. Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentkezik ez a betegség idősebb korban, amire eddig nem volt példa. Korábban különbség mutatkozott a betegek számát illetően a városokban és a falvakban élők között, hiszen a városban több volt a káros anyag a levegőben, így a kipufogógáz vagy a kéményekből előtörő füst megtette a hatását.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ma már nem lehet különbséget tenni a falun és a városban élők között. Például a házi por, amely a leggyakoribb allergén, egyedül a hegyvidéken nem jelentkezik, 1000 méter magasságban ugyanis a klíma már nem felel meg a poratkáknak. Éppen ezért jót tesz ezeknek a pácienseknek a környezetváltozás. Meg tudnak pihenni a hegyvidéken, esetleg a nagyobb vízfelületek mellett. De Vajdaságban, az Alföldön szinte elkerülhetetlen ez az allergén. Ami pedig a virágzást illeti, mindenhol van valamilyen növény, ami virágzik, egyedül a tengervíz feletti magasság és a klíma az, ami befolyásolhatja a tünetek intenzitását. De a határok elmosódtak, mindenhol jelentkezhet allergia, sőt még az állatszőr-allergia sem kizárólagos, hiszen városban és faluhelyen is vannak állatok, egyedül a tartásuk, illetve az állatok közelsége különbözik.
Az allergia multifaktoriális betegség. Három tényezőnek kell egy időben jelentkeznie, hogy kialakuljon. Elsősorban genetikai hajlam kell hozzá, amit nem egy gén okoz, hanem több. Másodsorban kapcsolatban kell lenni az allergénnel. Ha valamilyen élelmiszerre vagyunk túlérzékenyek, és ha teljesen kiiktatjuk az étrendünkből, a kellemetlen reakció sem jelentkezhet. Persze akadnak olyan allergének, amelyeket ki tudunk zárni a mindennapjainkból, és vannak, amelyeket nem, így például a házi port vagy a pollent nem kerülhetjük el. A vajdasági élelmiszerek alapja például sok esetben a gabonaliszt, amely nehezen küszöbölhető ki. A harmadik tényező pedig az életmód – mutatott rá.
A leghatásosabb ellenszer a klímaváltozás mellett a gyomnövények kellő időben történő irtása. A parlagfüvet nem a virágzás idején, hanem azt megelőzően kell kaszálni. A természetes, házi gyógymódokkal óvatosnak kell lenni, hiszen a növényi alapanyagú szerek virágporból készülhetnek, vagy például soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a méz valóban nem tartalmaz olyan pollent, ami allergiás reakciót válthat ki. A gyógykezelésben tehát a legjobb az orvos segítségét kérni.
