A HIV-fertőzöttek gyógykezelése nemcsak egyéni, hanem társadalmi és közösségi érdek is. Egyrészt a terápia mellett minőséges életet élhetnek, ugyanakkor a kellő terápiával a vírusok jelenlétét olyan szintre le lehet csökkenteni, hogy ne álljon fenn a fertőzés veszélye, emelte ki dr. Gordana Krtinić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusa az AIDS-ben elhunytakról való megemlékezés világnapja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón.
– Húsz évvel ezelőtt, amikor valakinek a tudtára adtuk, hogy HIV-fertőzött, úgy éreztük még mi is, mintha valakivel a halálos ítéletét közöltük volna. Azóta forradalmi változások történtek a gyógykezelés területén, és ma már a HIV-fertőzést a világban úgy vezetik, mint krónikus betegséget, ugyanis rendszeres kezeléssel is minőséges életet lehet élni ezzel a fertőzéssel, és a fejlett gyógykezelésnek köszönhetően ezek a betegek is megélhetik az öregkort – emelte ki a doktornő. Mint hozzátette, a legtöbb AIDS beteg a ’80-as években, illetve a ’90-es évek elején hunyt el, amikor a gyógykezelés még az elején járt. – Vagyis az első felfedezett betegtől a mai napig az ország területén 241 hunyt el ebben a betegségben. Ugyanakkor megközelítőleg 1700 HIV-fertőzött él Szerbiában. Ennyi személyt regisztráltak már, de feltételezéseink szerint még egyszer ennyi HIV-fertőzött van, akik nem is tudnak róla, hogy fertőzöttek. Ugyanakkor a regisztrált fertőzött személyek közül 1100 személy kezelteti magát, 600 személy viszont nem kap semmilyen terápiát. Vagyis ezek az emberek saját maguk döntötték el, hogy szembenéznek azokkal a komplikációkkal, amelyek az AIDS betegséggel járnak – mondta. Rámutatott, a gyógykezelés nélkülözésének több oka is van. Az egyik, hogy Szerbiában a HIV-fertőzött személyeket megbélyegzik, diszkriminálva vannak. Éppen ezért a fertőzöttek félnek attól, ha kitudódik a betegségük, a családjuk és a társadalom is kirekeszti őket, elveszítik a munkahelyüket.
Boris Kovačić, a Stav + Egyesület elnöke is a diszkriminációra mutatott rá. Mint mondta, nemcsak a társadalom, hanem a törvények is megnehezítik a HIV-fertőzött személyek életét. Kiemelte, ezeknek az emléknapoknak a megtartása az emberek alapjogaival foglakozó egyezményekre és európai előírásokra emlékeztetik azokat az országokat, amelyek aláírták azt.
– Ezeknek a konvencióknak az aláírásával az államok magukra vállalták a polgárok gyógykezeléshez, ápoláshoz, egészségügyi védelemhez való jogát, ugyanakkor azt a kötelezettséget is, hogy csökkentik a HIV-fertőzött személyek diszkriminációját. Szerbia olyan állam, ahol olyan gyógyszereket használnak a HIV-fertőzöttek kezelésében, amit már sehol máshol, ugyanakkor még így is nehézségekbe ütközik a gyógykezelés, hiszen hiány van a szükséges gyógyszerekből és a rendszeres ellenőrzéshez szükséges anyagokból. Ugyanakkor ez az egyetlen betegség, ami szerepel a büntetőtörvényben, és tovább súlyosbítja a HIV-fertőzöttek iránti diszkriminációt – mutatott rá Kovačić. Megtudtuk, szervezetük a közegészségügyi intézet szakembereivel közösen azon dolgozik, hogy töröljék a büntetőtörvényből azt a szakaszt, amely a HIV-fertőzött személyeket diszkriminálja.
Boris Telečki pszichológus elmondta, fel kellett ismerni, hogy a HIV-fertőzött személyeknek számos lelki problémával meg kell küzdeniük. Bizonyos esetekben más beteg személyekkel hasonló gondok terhelik őket, ugyanakkor vannak specifikus problémák, amelyek csak őket érintik. Éppen ezért tanácsadói szolgáltatást nyújtanak kolléganőjével együtt ezeknek a személyeknek, ugyanakkor csoportfoglalkozásokban próbálnak segítséget nyújtani a mindennapi gondok, a visszautasítástól, valamint a veszteségektől való félelem leküzdésében.
Szabadkán az elmúlt években összesen 52 HIV-fertőzött személyt jegyeztek. Közülük 11 személy már elhunyt, 12 személy pedig AIDS- beteg.
Sebők Zsolttól, a szabadkai Vöröskereszt munkatársától megtudtuk, a szabadkai szervezetek közösen vasárnap este 7 órai kezdettel tartanak megemlékezést az AIDS-ben elhunytakról a városháza díszbejárata előtt.
