A Szerbiai Kormány határozata értelmében a PKB és a függő vállalatok – a PKB Állategészségügyi Állomás, az Eko-lab és a PKB Agroekonomika – privatizálási eljárását a nyilvános felhívással való ajánlatbegyűjtés és a nyilvános árverés módszerével bonyolítják le. Eladásra kínálják a PKB vagyonát: a mezőgazdasági földterület, az épületek, a felszerelés, a tartalék alkatrészek és a jószágállomány, valamint a PKB függő társaságokban levő tulajdonának egy részét. Eladják a Szerb Köztársaság, valamint az Eko-lab és a PKB Agroekonomik függő társaságok részvényalapjának tulajdonában levő tőkét is. Korábbi becslések szerint a vállalat hozzávetőlegesen 300 millió eurót ér. A PKB Önálló Szakszervezetének adatai szerint vagyonát mintegy 17 000 hektár föld, más ingatlanok, 70 kilométer hosszú öntözőhálózat, 17 000 állat és a gépállomány képezi. A korporációnak 1700 munkása van, nekik – mint a szakszervezetben mondják – szolgálati évenként legkevesebb 450 eurós végkielégítést ígértek.
A Nemzetközi Valutaalappal való új, tanácsadói jellegű megállapodás szerint július végéig kellett volna kiírni a versenypályázatot, de ezt augusztusra halasztották. A Gazdasági Minisztériumban a szakszervezeti tisztségviselőknek azt mondták, hogy erre a terjedelmes dokumentáció miatt kényszerültek.
A munkások nem örülnek a privatizálásnak, attól tartanak, hogy megismétlődik a gyorsan tönkretett becsei mezőgazdasági kombinát esete.
Milisav Đorđević, a PKB Önálló Szakszervezetének elnöke a Beta hírügynökségnek azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban kínai és arab delegációk járták a PKB birtokait.
„A szakszervezet támogatta egyes szakértőknek azt a javaslatát, hogy stratégiai partnert kell találni, vagy mintagazdasággá alakítani a PKB-t, és maradjon állami tulajdonban, az állam azonban nem akarja megőrizni ezt a korporációt, és nem fogadja el ezeket a szakértői véleményeket” – mondta Đorđević. Ismertette továbbá, hogy a tervek szerint a PKB korporációból kivonnak és a magánosításból kizárnak egy külön céget, és ennek a tulajdonába kerül mintegy 5000 hektár építési terület, több, a PKB által kiépített vízvezeték és a labdarúgóklub. Ez a cég lesz illetékes a 70 éves PKB bírósági pereinek folytatásában is. A szakszervezeti vezető szerint a már tavaly 80 millió eurót kitevő adósság az állam nemtörődömségének következménye, mert olyan gazdaságpolitikát érvényesített, amellyel több mint 30 millió eurós kárt okozott a kombinátnak.
„Nem kaptunk tejprémiumot, az állatok után járó prémiumon több mint 2,7 milliárd dinárt veszítettünk, nem fizették ki azt a több tíz hektár földet sem, amit az állam elvett az ostružnicai híd építésére” – sorolta Đorđević. Szerinte az adósságot törleszthették volna, ha jó áron eladták volna a Pupin-híd közelében levő építési területeket. Így megőrizhették volna „Szerbia mezőgazdasági drágakövét”, amely egy stratégiai partner segítségével nagy nyereséget hozhatna.
