Egy évvel ezelőtt még egy mezőgazdasági termelő sem gondolta volna, hogy a szépen fejlődésnek indult őszi vetés így megsínyli a tavasszal korán jött meleget és a magas hőmérsékletet. Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke elmondta, hogy a tavalyi télvizek rendben tartották a földeket, így jogos volt a gazdák reménykedése, hogy végre nemcsak dolgoznak, hanem egy kis hasznot is termelnek. Elmesélte, hogy az aszályos időjárás nagy kihívások elé állította őket, már a tavaszi vetés is komoly fejtörést okozott nekik. A kiadásaikat talán enyhén csökkentette az, hogy a nagy melegek és a szárazság miatt nem kellett gombásodás ellen védekezni. Meglepő számukra, hogy a nehezítő körülmények ellenére a búza és az olajrepce volt az a két kultúra, amely a legtöbb hasznot hozta: mintegy 70 százalékos hozam valósult meg, a búza esetében 30–40 mázsányi átlagtermést jegyeztek holdanként.
– A tavaszi vetések idején a hideg okozott problémát, az gátolta a munkálatokat. Nem tudtunk mitévők lenni, startra készen vártuk, hogy elvethessük a kukoricát. Nem akartunk kockáztatni, hiszen drága a vetőmag, nem érte volna meg, hogy elvetjük időben, és elfagy. Bátrak voltak azok a gazdák, és jobban is jártak végül, akik korai érésű kukoricát választottak – magyarázta Kobrehel Ervin, majd hozzátette, ha a búza árát nézzük, 20 dinárért tudták értékesíteni, a vetőmagot pedig 70–80 dinárért vették. – Nehéz feladat elé állította a termelőket a megváltozott időjárás. Okosan kell dönteniük, hogy a padlásról vessenek, vagy inkább vásárolják a magot, de ezt mindenki saját maga dönti el. Sok termelő már elhatározta, hogy csak minimális mennyiségben használ majd műtrágyát, hiszen a nagy szárazság miatt a korábban elszórt szer a földben maradt, nem tudott hasznosulni.
Szeptember közepén végre megérkezett a várva várt eső. Kobrehel Ervin elárulta, a még földeken lévő termények fejlődését ez már nem befolyásolta – ha még egyáltalán volt mit, hiszen júliusban minden „megsült”, az épen maradt napraforgót augusztus elején leszedték, sőt a kukoricát is betakaríthatták volna már a nyár végén. A későn érkezett csapadék az őszi kultúrák esetében jött jól.
A gazdakör elnöke rámutatott, hogy az aszály nem csak a termőföldeket tépázta meg, nagy gondot okozott a gyümölcsösökben is. Hozzátette, hogy az erős napsugárzás elől, és zöld felület hiányában, ide húzódtak be az egerek, amelyek kárt tudnak tenni a frissen telepített fák gyökérzetében, amennyiben nem védekeznek időben a termelők.
A száraz, forró idő a terményárakat is nagyban befolyásolta. Kobrehel Ervin elmondta, hogy a gazdák értetlenül állnak az előtt, hogy sehol nem terem a búza, még sincs ára. Emellett nagy hatással vannak rá a világban történő dolgok, mint például az ukrán–orosz háború.
– Mindig azt mondják, hogy ezt az évet kibírjuk, és majd jobb lesz. Sajnos ez már a harmadik vagy negyedik, amit át kell vészelnünk, de minden egyes ilyen alkalom veszélybe sodorja nemcsak a kisgazdaságokat, hanem a közepeseket is. Az aszály mellett a Nyugat-Európában sújtó áradások is kihatással voltak a terményekre. Mindezek nagyban befolyásolták a gabonapiac alakulását, a szállítást – véli Kobrehel Ervin, majd hozzátette, történelmi szárazság van mögöttünk, ezért a Zentai Gazdakör is azzal a kéréssel fordult a törvényhozókhoz, hogy nyilvánítsák aszályos évnek az ideit. Hangsúlyozta, hogy az emberek nem azt várják el, hogy mindenkinek a kárát fizessék meg, hiszen ebben a gazdasági helyzetben ez lehetetlenség, inkább azt szeretnék, hogy közösen találjanak megoldást az elkövetkező időszakra, hiszen egyre több ilyenre számíthatnak. Emellett fontos lenne fásítani, és megoldani az öntözés problémáját.
Nyitókép: Későn jött a csapadék a földekre (Gergely Árpád felvétele)
