Bár az új bérezési rendszer a tervek szerint csak január elsején lép hatályba, a fővárosi sajtó – az oktatási miniszter kijelentései és a Pénzügyi Tanácsból kiszivárgó javaslatok alapján – viszonylag bőven foglalkozik a fizetési osztályokkal, valamint az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban foglalkoztatottak bérének várható emelésével. A Večernje novosti Mladen Šarčevićnek, az oktatásügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát idézi, mely szerint a legnagyobb fizetésemelésre a falusi tanítók számíthatnak, ők dolgoznak ugyanis a legrosszabb körülmények között. A Blic úgy tudja, hogy az egészségügyben az elmegyógyászoknak, az egészségházak főnővéreinek és az elsősegély-szolgálat sofőreinek emelik legnagyobb arányban a bérét. A Politika a Pénzügyi Tanács javaslatát teszi közzé, eszerint az államelnök, a kormányfő és a miniszterek fizetésének a háromszorosára kellene emelkednie, a közszférában pedig a legkisebb és a legnagyobb fizetés arányának 1:12 kellene lennie.
A koeficiensekről (szorzószámokról) szóló rendelet elfogadása szeptember végére várható, ezt a határidőt a Politika tudomása szerint a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti megállapodásban tűzték ki. Šarčević miniszter a Novostinak megerősítette, hogy az év vége előtt várható az alapbér növelése – még nem tudni, hogy 10 vagy ennél kisebb százalékban –, és az új fizetési osztályok szerinti bérfolyósításkor már ez az emelés is benne lesz az összegben. Az egyik prioritást élvező szektor mindenképpen a tanügy, ahol a legmagasabb tisztségen levők és a legnagyobb tapasztalattal rendelkezők akár 75 000 dinárt is kereshetnek. A mostani szorzószámok szerint a fizetési osztályok bevezetésekor a bérek a tanügyben 49 500 és 67 000 dinár között lesznek. Az egészségügyi dolgozók átlag 10 százalék körüli béremelésre számíthatnak.
A rendeletnek szeptember végére kell elkészülnie, az új rendszer pedig január 1-jén startolna.
