Nincsenek pontos adatok azokról a szerbiai munkásokról, akik emberségesebb kenyérkereset reményében kivándoroltak, csak időnként jelennek meg velük kapcsolatban részleges információk – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Sarita Bradaš, a Demokráciáért Központ Alapítvány munkatársa.
„Nem tudjuk, hányan mentek el munka után kutatva, hova mentek, mit csinálnak, hogyan találták fel magukat” – mondta Bradaš. Az alapítvány tudomása szerint 2000 és 2017 között csupán az egészségügyben és szociális védelemben foglalkoztatottak közül nem kevesebb mint 18.500 ember távozott. Ugyanebben az időszakban az államigazgatási szervekben, a katonaságnál és a rendőrségnél 11.000 személy helyezkedett el.
A problémát Aleksandar Vučić államfő is érintette tegnapi, nagybecskereki látogatásakor. Elmondta: korábban azt hitte, hogy 3-4 év múlva okoz majd gondot a munkaerőhiány, ám kiderült, hogy már 1-2 év múlva szembesülünk vele.
„Egy-két év múlva munkaerő-behozatalra kényszerülünk. Tavaly a beruházók 17 000 munkást kerestek, az idén 75 000 emberre van szükségük. Nincs elég asztalos, hegesztő, hentes, vízvezeték-szerelő, hivatásos sofőr” – sorolta az elnök.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Világbank adatai szerint Szerbiából 2007-ben 1000 személy érkezett dolgozni az európai országokba, és csupán 7 év kellett ahhoz, hogy az uniós országokba bevándorló szerbiaiak száma 60 000-re növekedjen.
A Demokráciáért Központ Alapítvány megítélése szerint különösen az aggasztó, hogy fiatalok és egész családok költöznek ki, többnyire magasan szakképzett munkaerő. Az utóbbi két évben az egészségügyi munkások intenzív kitelepülése tapasztalható.