Újvidéken tartották meg tegnap a Cosmereng projektum zárókonferenciáját, amelyen egyebek között Németországból, Magyarországról, Romániából és Szerbiából érkezett klaszterképviselők vettek részt.
A megújuló energiaforrások és a környezetvédelmi technológiák felé nyitó projektum 2016-ban vette kezdetét.
– Első lépésként a klasztertagok közötti kommunikációs rendszer kialakítására, a kis- és középvállalatok megszólítására és tájékoztatására helyeztük a hangsúlyt. A célok eléréséhez fontos, hogy a vállalatok birtokában legyenek a legfrissebb információknak, technológiáknak és újításoknak a megújuló energiaforrások terén – hangsúlyozta Csáki Mihály, az Ecopanonia energetikai, megújuló energia és környezetvédelmi klaszter vezetője.
– Azt gondolom, hogy Szerbia eljutott arra a pontra, amikor már nem lehet csupán gondolkodni és politikai szólamokat hangoztatni, hanem konkrét, megvalósításra kész projektek mezejére kell lépni. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiára ezentúl sokkal nagyobb súlyt helyez a szerb kormány és a tartományi kormány is. Várható, hogy nagyon rövid időn belül sok megvalósításra váró projektum fog megjelenni – mondta Csáki Mihály.
A megújuló energiaforrások és a környezetvédelmi technológiák felé nyitó projektum részvevői (Fotó: Dávid Csilla)
Az Ecopanonia energetikai, megújuló energia és környezetvédelmi klaszternek eddig 46 tagja van, ebből 32 az energiahatékonysággal foglalkozik. Ezek a cégek egyrészt technológiai gyártósorokat, valamint innovatív technológiákat fejlesztenek ki, és konkrét termékekkel is jelen vannak a piacon.
Az erdélyi Green Energy Innovatív Biomassza Klaszter a helyi erőforrásokra, fahulladékra és mezőgazdasági hulladékra építi tevékenységét, és abból állít elő energiát.
– A klaszterek alapja az együttműködés. A vállalkozók összefogása, a kutatással foglalkozó szakemberekkel való kapcsolattartás, a döntéshozók szerepe egyaránt fontos. Továbbá fontos szereplőcsoport mindebben a finanszírozók köre is.
A közösséget is be szeretnénk vonni mindebbe, például a fahulladék gyűjtésében történő szerepvállalásba. Ha közös erővel lépünk fel, akkor például az iskolákban jobb lehet a hőellátás. Mindezzel környezetvédelmi problémát is kezelünk. Egy komplex rendszerről van tehát szó, ahol nem feltétlenül a végtermék, az energia a fontos, hanem a közösség bevonása a munkába. Elsősorban a fenntarthatósági alapelveket, célokat vesszük figyelembe, ahol a környezetvédelem és az együttműködés érvényesül, és azt is el tudjuk érni, hogy a szegénységi szintet is csökkentsük – ecsetelte Vajda Lajos, a Green Energy Innovatív Biomassza klaszter elnöke.
Hozzátette, hogy nem feltétlenül a pénz, vagyis az anyagi hozzájárulás segíthet a cél elérésében, hanem a humán erőforrások és a vidék jellegzetességeinek a kiaknázása is.
Dr. Nagy Csaba, a magyarországi ArchEnerg klaszternek a romániai kapcsolatokért felelős alelnöke kiemelte, hogy hatékony csapatot sikerült kialakítani a klaszterek együttműködése révén. Hozzátette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás tőkét és lehetőséget egyaránt biztosít a megújuló energiaforrások terén.
A konferencián jelen volt Nenad Grbić tartományi energiaügyi titkár is. Nyitóbeszédében elmondta, hogy nagy kihívások előtt áll az ország a megújuló energiaforrások kérdéskörének tekintetében.
– A tartományi titkárság eddig is figyelmet fordított a megújuló energiaforrások kiaknázására, és a jövőben is támogatni fogja, hiszen nagy kihívások előtt állunk az energiahordozókat illetően. Az adatok arra utalnak, hogy harmincszorosára növekedett az energiahordozók iránti szükséglet. Mindez egyben a hozzáállás megváltozását és egyfajta ökológiai tudat kialakításának szükségességét is kialakítja. Az olyan klaszterek, mint az Ecopanonia, mindenképpen hozzájárulnak a megfelelő környezettudatosság kialakításához – mondta az energiaügyi titkár.
