Szerbia költségvetési hiánya az idén mintegy 35 milliárd dinár lesz, ami a társadalmi össztermék (GDP) 0,7 százalékának felel meg. A közadósság az 50 százalékos GDP-arányos, biztonságosabb övezet felé közelít, részint a jó pénzügyi eredmények, részint a gazdasági növekedés folytán – ismertették tegnap sajtótájékoztatójukon a Pénzügyi Tanács tagjai.
Sajtóértekezleten véleményezték kedden Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke, valamint Vladimir Vučković és Nikola Altiparmakov tagok az idei pénzügyi folyamatokat. Ismertették a
testület jövő évre vonatkozó ajánlásait is.
Pénzügyi Tanács: Jövőre minden egyes távozó dolgozó helyébe másikat kell felvenni (Beta)
A tanács becslése szerint az idei gazdasági növekedés 4,4 százalék lesz. Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke szerint az alapvető rendszerbeli gond az alacsony gazdasági növekedés.
2017 decemberében a Pénzügyi Tanács azt prognosztizálta, hogy a növekedés az idén meghaladja a 4 százalékot, noha akkor a kormány úgy látta, hogy 3,5 százalékos lehet. Már akkor voltak jelei annak, hogy a kormány becslésénél nagyobb arányú lesz a növekedés. Csakhogy ezt a növekedést ideiglenes tényezők segítik, mint amilyen a mezőgazdasági termelés. Ez egyszeri kedvező változást hoz, nem pedig stabil növekedést. Ha pedig az egyszeri, ideiglenes effektust kizárjuk, akkor azt látjuk, hogy a valós GDP-növekedés 3,2 százalék, tehát lassúbb, mint a Szerbiával összehasonlítható közép- és kelet-európai országokban – magyarázta Petrović. Ismertette azt is, hogy a költségvetési hiány az idén mintegy 35 milliárd dinár lesz, ami a társadalmi össztermék (GDP) 0,7 százalékának felel meg. A közadósság az 50 százalékos GDP-arányos, biztonságosabb övezet felé közelít, részint a jó pénzügyi eredmények, részint a gazdasági növekedés folytán.
„Kedvezőek az idei pénzügyi folyamatok, többletet valósítunk meg a költségvetésben, az adósság a megengedett határ felé közelít. Éppen ezért itt az idő, hogy a költségvetés és a kormánypolitika a fennmaradt nagy kihívásokra fordítsa a figyelmét, ezek pedig az alacsony gazdasági növekedés és a közpénzügyek rendezése” – összegezett Petrović.
A jövő évi büdzsének rendeznie kell az állam pénzügyi rendszerét, javítania kell a pénzügyi szerkezeten, és serkentenie a gazdasági növekedést. 2019-ben a GDP 0,5 százalékát kitevő költségvetési hiány lenne a megfelelő, ez lehetővé tenné, hogy 400-450 millió euró szabaduljon fel a közberuházások növelése és a munka adóterheinek csökkentése céljából. A Pénzügyi Tanács véleménye szerint jövőre a keresetekre kivetett adót 63-ról 60 százalékra kell csökkenteni, a közberuházások arányát pedig a GDP mintegy 4 százalékára kell emelni.
Szintén jövő évi feladat a nyugdíj- és bérrendszer, valamint az állami foglalkoztatottsági rendszer tartós rendezése.
A tanács azt javasolja, hogy részben oldják fel a létszámstopot, az országban ugyanis öt év alatt 18 000-rel csökkent a foglalkoztatottak száma, az állami szektorban pedig már nem jellemző a túlfoglalkoztatottság. A munkaerő-felvétel tilalmának következtében túl sok embert alkalmaztak ideiglenesen vagy hosszabb-rövidebb megszakításokkal, miközben egyes szektorokban „krónikus és megengedhetetlen munkaerőhiány alakult ki”, elsősorban az egészségügyben, az adóhivatalokban, a környezetvédelmi területeken, a mezőgazdasági szektor uniós felzárkóztatásáért felelős szolgálatokban.
2019-ben végre be kell fejezni a munkahelyek elemzését és rendszerezését. Minden egyes távozó dolgozó helyébe másikat kell felvenni, tehát 1:1 arányban kell szavatolni a munkaerőpótlást, nem pedig 1:5 arányban, mint eddig.
