Az év első hat hónapjában összesen 32.695 különböző ellenőrző akciót hajtott végre a munkaügyi felügyelőség, és 10.174 dolgozónál állapította meg, hogy a munkáltatója nem rendezte a munkaviszonyát, magyarán, nem fizeti utána a kötelező szociális és betegbiztosítást. Majdnem minden harmadik munkaadó ezekben az esetekben a próbaidővel mentegetőzött, vagyis emiatt nem fizették be a cégek a megfelelő járulékokat, támogatásokat, és ezért nem kötöttek a dolgozóval munkavállalási szerződést sem. Amikor kiderült a turpisság, a tízezer alkalmazottból majdnem nyolc és félezernek azonnal lett szerződése.
Bojan Jocić, a munkaügyi felügyelőség igazgatója a Politika napilapnak adott nyilatkozatában megerősítette: a vállalatok, a próbaidőt kihasználva, sok esetben feketén dolgoztatják alkalmazottjaikat.
– Ez gyakorlatilag a munkatörvénnyel való visszaélés. Az összes valamit is magára adó munkaadó tudja, az idevágó törvény harminchatodik cikkelye értelmében a jogi személynek, illetve a vállalkozónak szerződést kell kötnie a munkavállalóval, még akkor is, ha próbaidőről van szó. Ez azt jelenti, hogy a vállalat vezetőségének lehetősége nyílik arra, hogy ellenőrizze a kandidátus rátermettségét, szakmai tudását. Az alkalmazottnak pedig ez alatt az idő alatt be kell bizonyítania, hogy ő a legmegfelelőbb erre a feladatra. A problémát az okozza, hogy a munkaadók sok esetben elfelejtik, hogy a próbaidős munkavállalást is csak szerződéssel írja elő a törvény – húzta alá az igazgató.
– Először meg kell kötni a szerződést, azután beszélhetünk feltételes munkaviszonyról. Ha kiderül, hogy az alkalmazott megfelel a munkára, munkaviszonyban marad, ha pedig nem felel meg, akkor elveszíti a munkahelyét – fejezte be.
Jocić hangsúlyozta, hogy a próbaidő legfeljebb hat hónapig tarthat.
Az igazgató arra is figyelmeztet, hogy a potenciális munkás semmiképp ne fogadja el a próbaidőt szerződés nélkül.
– Arra is volt már példa, hogy a próbaidő miatt a munkaadó nem köt munkavállalási szerződést, és a munkavállaló még fizetét sem kap. Normális esetben ez nem kell hogy problémát okozzon, hiszen ilyenkor a próbaidős dolgozónak is minden joga megvan arra, hogy bért kapjon – fejtette ki.
Abban az esetben, ha a dolgozó nem kap bért, az illetékes vállalatokat a munkatörvény értelmében 800 ezertől kétmillió dinárig terjedő bírsággal is büntetheti az inspekció, a cégben megbízott egyént pedig akár 150 ezer dinárral. Vállalkozók esetében az összeg elérheti a félmillió dinárt is.
