Szombaton ismét százezrek tüntettek Európa több nagyvárosában a szabadkereskedelmi szerződések ellen, amelyeket az Egyesült Államokkal (TTIP) és Kanadával (CETA) tervez megkötni az Európai Unió. A szervezők szerint 320 ezren emelték föl a hangjukat a fogyasztók jogaiért és a multinacionális cégek túlhatalma ellen. A rendőrség becslése szerint is legalább 180 ezren voltak. A legtöbben demonstráltak Németországban, hét városban, köztük van Berlin és München is. A német fővárosban 50 ezernél is többen tiltakoztak.
A megmozdulásokat környezetvédő csoportok, szakszervezetek és ellenzéki pártok szervezték, amelyek attól tartanak, hogy az említett transzatlanti szabadkereskedelmi szerződésekkel GMO-termékek árasztják majd el Európát. Sérülnek tehát a fogyasztók jogai, többek között az ember joga az egészséges élelemre, ugyanakkor munkahelyek szűnhetnek meg a kevésbé versenyképes területeken a piaci liberalizáció miatt, miközben – és talán ez a legfélelmetesebb mindegyik lehetséges veszély közül – a profitérdekelt, kizárólag csak tőkemaximalizációban gondolkodó multinacionális cégek az államok fölé rendelődő hatalomra tehetnek szert azzal, hogy a TTIP tervezete szerint külön bíróságokat hoznának létre a vállalatok és a kormányok közötti viták rendezésére.
Az aggodalom jogos, csakhogy néhány héttel ezelőtt jó hírt kaptak az aggódók. Sigmar Gabriel német alkancellár ugyanis kimondta azt, amit mások nem mertek: a TTIP-tárgyalások de facto zátonyra futottak, noha ezt hivatalosan senki sem fogja deklarálni. Három év után egyetlen lényeges kérdésben sem sikerült megállapodni, a kérdést ismét napirendre lehet tűzni az amerikai elnökválasztás után, amikor az amerikai félnek esetleg más tárgyalási mandátuma lesz.
A témát tehát, az alkancellár szerint, egy ideig jegelték.
Ez az állítás azért is elhihető, mert a két amerikai elnökjelölt közül – nyilatkozataik alapján – egyelőre egyik sem mutatkozott az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény lelkes hívének.
Azt viszont senki sem tudhatja, hogy mi lesz a választások után.
Barack Obama elnök még a választások előtt szeretné nyélbe ütni a szerződést, hiszen ezzel tehetné fel a koronát kétciklusos elnökségére épp a finisben, mintegy célszalagos győzelemmel. Ezért az erőfeszítéseknek sincs még valószínűleg vége, hogy véglegesüljön novemberig TTIP. A hatalmas politikai befolyással bíró multinacionális cégekről nem is beszélve, amelyeknek semmi sincs túl korán, természetesen a novemberi dátum sem, ha azzal a tőkét és a hatalmat lehet gyarapítani. Minél előbb, annál jobb.
Megszólalt Merkel kancellár is, aki elhatárolódott Sigmar Gabrieltől. „A további tárgyalási processzustól függ, hogy van-e esély még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt tető alá hozni a TTIP-egyezményt” – jelentette ki.
Vagyis még ő sem mondott le arról, hogy a TTIP-pel tegye fel a koronát Obama elnökségére. Szerinte a német ipar csak nyerhet a szerződéssel, és ebben valószínűleg igaza is van, de mi lesz a kevésbé versenyképes országokkal és gazdasági ágazatokkal? Az egészséges élelemhez való emberi jogot nem is említve.
Emiatt volt nagyon is indokolt a látszólag okafogyottnak tűnő szombati, németországi tüntetés
a TTIP és a CETA ellen.
