Ana Brnabić kormányfő tegnap megbeszélést folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, amely március 23-án azért érkezett Belgrádba, hogy elvégezze a tavaly decemberben Szerbiával aláírt készenlétihitel-megállapodás eredményeinek első értékelését. A 2,4 milliárd euró értékű, két évre engedélyezett hitel arra szolgál, hogy az ország könnyebben átvészelje a válságos időszakot, és az ukrajnai háború következményei ne akasszák meg az elindított reformokat, illetve hogy enyhítse a világgazdaság lelassulásának Szerbiára gyakorolt hatását.
Ana Brnabić és Donal McGettigan (Fotó: Beta)
A tegnapi találkozóról szóló kormányközlemény szerint Donal McGettigan, az IMF- delegáció vezetője leszögezte, Szerbia jó makrogazdasági eredményeket ért el, és a kihívások ellenére a gazdasági növekedése is kielégítő, a közvetlen küldöldi beruházásokra vonatkozó adatok pedig impresszívek. Megállapítása szerint a szerbiai gazdaság ellenállónak bizonyult a külső sokkhatásokkal szemben, az egyedüli kihívás – akárcsak Európa és a világ más országai számára – az infláció. Az IMF várakozásai szerint Szerbiában az inflációnak az év végére 8 százalékkal kellene csökkenie. McGettigan úgy értékelte, hogy a Valutaalappal kötött készenléti hitelszerződésből eredő feladatok végrehajtása kitűnően halad, és eddig minden a tervezett cél megvalósult. Kiemelten megdicsérte az Iskra projektumot, melynek értelmében az állami szektorban a központosított bérezési rendszert alkalmazzák. Az energetikai szektor helyzetét stabilnak látja, de hozzátette, hogy ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Brnabić kormányfő elmondta, hogy most éppen ennek az ágazatnak az átszervezése a legfontosabb feladat, és folyamatban van az energetikai beruházások részletes tervének kidolgozása. Az ország kedvező gazdasági eredményeit támasztja alá az az adat is, hogy az IT-ipar kivitelének értéke tavaly elérte a 2,7 milliárd eurót, és 45 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Csak az idén januárban 42 százalékos növekedést jegyeztek az egy évvel korábbi exportadatokhoz képest, a kormány pedig négymilliárd eurós kivitelt szeretne megvalósítani. Megítélése szerint a gazdasági növekedéshez jelentősen hozzájárulhat a biotechnológia, ezért fontos a BIO4 kampusz kiépítése, ami lehetőséget nyit a kutatási-fejlesztési projektumokba történő befektetésekre. A miniszterelnök arra is kitért, hogy folyamatban van az egészségügyi rendszer digitalizációja, valamint hogy az egységes tanügyi információs rendszertől olyan adatokat várnak, melyek alapján megbízhatóan tervezni tudják az oktatási beruházásokat. Brnabić megelégedéssel szólt az elektronikus számlázási és adózási rendszer működéséről is.
A kormányfő és a valutaalapi küldöttség találkozóján részt vett Siniša Mali pénzügyminiszter is, aki Instagram-bejegyzésében megállapította, hogy az ország gazdasági mutatói jók, de újabb növekedési forrásokat kell találni.
Nyitókép: Ana Brnabić és Donal McGettigan (Fotó: Beta)
