A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) felügyelőbizottsága elfogadta a közvállalat alapító okiratának módosítási javaslatát és az új statútumot, hárman igennel szavaztak, egy tag tartózkodott. Az okmányok elfogadását ellenezték az EPS szakszervezetének Milan Đorđević vezette képviselői és a Függetlenség szakszervezet nevében nyilatkozók, támogatták viszont a vállalati érdekvédelmi szervezet azon részének képviselői, melyet Branko Krsmanović vezet. A döntés annak a folyamatnak a része, melynek során az eddigi közvállalat részvénytársasággá alakul – közölte honlapján az EPS.
A Bányászati és Energiaügyi Minisztáriumban megerősítették: új statútum szerint a közvállalat zártkörűen működő részvénytársasággá válik, és 100 százalékban állami tulajdonban lesz. Az okmány elfogadását megelőzően újabb tárgyalások folytak a szakszervezetekkel, és beiktattak egy új bekezdést, amely kimondja, hogy az EPS az Energiaügynökség 2016-ban, 10 évre kiadott engedélye alapján folytatja a villamos energiával történő közellátást, tevékenységének túlnyomó részét az áramtermelés képezi, a villanyárammal való kereskedés pedig tevékenységi formáinak egyike lesz. A szaktárca közölte: a kormánnyal együtt konzultált a szakszervezetekkel, és miután tüzetesen áttanulmányozta a megosztott vállalati érdekvédelmi szervezet különböző képviselőinek véleményét és javaslatait, elfogadta azt az indítványt, hogy a foglalkoztatottaknak is legyen képviselőjük a társaság igazgatási szerveiben. Ebből eredően a felügyelőbizottság egy tagja a munkásokat képviseli. A minisztérium magyarázata szerint nem elfogadható a szakszervezetek követelése, hogy a leendő részvénytársaság tevékenységének túlnyomó részét az ellátás és az árammal való kereskedés képezze, mert a gazdasági társaságokról szóló törvény fő tevékenységi formaként csak egyfajta tevékenységet határoz meg. Kompromisszumos megoldásként a szakszervezetek sugallatára kiemelt módon került be a statútumba az, hogy a társaság áramkereskedéssel is foglalkozik. A szakszervezetek kifogásolták azt, hogy a részvényesek közgyűlése egytagú legyen; ezzel kapcsolatban a minisztérium emlékeztet: a gazdasági társaságokról szóló törvény 198. szakasza szerint az egytagú társaságban a közgyűlési szerepet a társaság egy tagja végzi.
Dubravka Đedović bányászati és energiaügyi miniszter megfogalmazása szerint az EPS a hazai energiarendszer és az egész gazdaság ütőere, ezért nemzeti érdek, hogy erős és független legyen. „A jogi forma megváltozásával hatékonyabbá válik az irányítás, nem lesz vagyoneladás, sem elbocsátás, az EPS átalakítása az első lépés a hazai energetikai vállalatok reformjában.” A miniszter asszony korábban is többször hangoztatta, hogy nem privatizálják a villanygazdaságot.
Miroslav Tomašević, az EPS megbízott igazgatója a felügyelőbizottsági határozatok kapcsán fontos adatként emelte ki, hogy aznap, amikor a cég élére állt, óránként 2000 megawatt áramot voltak kénytelenek külföldről behozni, ma viszont 1000 megawattot exportálnak. „Büszke vagyok az általam vezetett csapat eredményeire. Nem mi vagyunk azok, akik akadályozzák a változásokat, hiszen éppen mi kezdeményeztük az EPS részvénytársasággá alakítását, és javasoltuk az okiratok módosítását” – mondta Tomašević.
Március végén az EPS Tudományos Tanácsa – melynek tagságában ott van a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia energetikai bizottságának elnöke és számos egyetemi kar dékánja, illetve tudományos intézet igazgatója – ellenezte a részvénytársasággá alakítást, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez veszélybe sodorná az általános érdekeket. A testület tagjainak többsége amellett foglalt állást, hogy le kell állítani a transzformációt. „Az EPS részvénytársaság egytagú közgyűlésének létrehozása értelmetlen, és akkor sem lenne elfogadható, ha az az egyetlen tag szakember lenne” – mutatott rá a tudományos testület.
