A termelők kezdeményezésére az agrártámogatásokról szóló törvény módosításáról tartottak a hét elején nyilvános meghallgatást a köztársasági parlament mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási bizottságának szervezésében. Ezen az összejövetelen szögezte le Jelena Tanasković, az agrártárca vezetője, hogy nem felel meg a valóságnak a gazdáknak az az állítása, mely szerint 2012-ben nagyobb volt a hektáronkénti támogatás (12.000 dinár), mint most. Nem lehet ezt állítani, hiszen ma a 9000 dináron kívül még 34-féle szubvencióra pályázhatnak a termelők, mondta a miniszter.
„Erről is beszélgethetünk, mondják el javaslataikat arra vonatkozóan, hogy a sokféle támogatási forma közül mit kellene megszüntetni, és akkor majd az arra előirányzott összeget átirányítjuk a földalapú támogatásra. Ha összehasonlítjuk a 2012. és a 2023. évi költségvetést, láthatjuk, nem logikus azt állítani – hacsak nem politikai pontszerzés a cél –, hogy akkor nagyobb volt a támogatás” – fejtette ki Tanasković az összejövetelen, ahol a termelők előadták követeléseiket.
Egyebek között azt, hogy „a mezőgazdaságot ne a politika, hanem a szakma irányítsa”, hogy készítsék el az agrárium fejlesztési stratégiáját, hogy az agrárköltségvetést az ágazat teljesítménye szerint szabják meg, valamint hogy hosszabbítsák meg az e-Agrar elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetésének határidejét.
Jelena Tanasković (Fotó: Beta)
A javaslatok között elhangzott az is, hogy az agrártámogatásokat törvénnyel rendezzék, ne pedig állandóan változó kormányrendeletekkel. Tanasković erre vonatkozóan elmagyarázta: a jogszabály azért szól minimális összegekről (pl. hogy a tejprémium minimum 10, a hektáronkénti támogatás pedig legalább 6000 dinár), hogy amikor van több pénz, rövid időn belül ki lehessen fizetni nagyobb összeget is, ne kelljen a törvénymódosításra várni. Közölte továbbá, hogy a mezőgazdaság-fejlesztési stratégiát még 2014-ben elkészítették, és 2024-ig érvényes. Az e-Agrar bevezetésének terhe, mondta, a mezőgazdasági szakszolgálatokra hárult, melyeknek 1000 diák is segít a munkában, és igaz, hogy sorok alakulnak ki a bejegyzés végett, valamint az is igaz, hogy az alkalmazások nem működnek hibátlanul, de „a rendszer most járódik be”. A miniszter asszony magyarázata szerint az e-Agrar bevezetésére azért nem hagytak több időt, mondjuk, egy évet, mert amikor ő a miniszteri székbe került, azt mondták neki, hogy már 5 éve dolgoznak ennek az elindításán, ezenkívül eredetileg csak 3 intézkedésre vonatkozott volna, a többi 31 pedig maradt volna a régi rendszer szerint. Egyébként április 18-áig 270.000 agrárgazdaságot jegyeztek be az e-Agrar portálon, területalapú támogatást pedig 147.000 háztartás igényelt (tavaly összesen 242.000).
Az idén stratégiai cél az állatállomány növelése, ezért a támogatások nagy részét is a tenyésztők felé irányították, mondta a miniszter, s azt is közölte, hogy az őshonos fajták után járó támogatást, amit tavaly nem fizettek ki, az idén sem tudják pótolni, a szarvasmarhákra viszont mindenki megkapja a pénzt, egyedszámtól függetlenül. A tárcavezető állítása szerint a tejre kiszabott védővámnak köszönhetően csökkent a behozatal, a sajtokra kivetett védővámot pedig azért nem növelhetik, mert „ez nagyon kockázatos lenne” és rontaná az EU-val való kereskedelmi kapcsolatokat. Tanasković közölte: a búzakészletek csökkentése érdekében az árutartalékok számára 50.000 tonna árubúzát vásárolnak fel 28 dináros áron. A málnatermesztőknek hiteltörlesztési moratóriummal segítettek, a Postatakarékbank pedig kedvező kölcsönök jóváhagyásának lehetőségét mérlegeli. Megemlítette azt is, hogy az államfő javaslatára Dél-Szerbiában hathatósabban fogják támogatni a vetések biztosítását, mint az ország fejlettebb vidékein, és annak eshetőségét is kilátásba helyezte, hogy a költségvetésből támogatják az állami földek bérlését, de csak akkor, amikor majd az e-Agrar rendszerből tájékozódnak arról, hogy összesen mekkora területről van szó.
A törvénymódosítási ismertető alkalmával Marjan Rističević, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke azt mondta, hogy az agrárium számára elegendő az állami költségvetés 5 százaléka, többet kell viszont tenni azért, hogy a büdzsé minél nagyobb legyen.
Nyitókép: Jelena Tanasković (Fotó: Beta)
