Szédületes tempóban emelkednek a lakásárak, és pillanatnyilag senki sem tudja megmondani, mikor, mennyivel csökkenhetnek. Emiatt alakított ki egy belgrádi civil szervezet egy érdekes digitális felületet, melyen bemutatja, hogy a család rendszeres bevételeinek függvényében ki milyen lakást engedhet meg magának.
A városfejlesztésre és területrendezési tervekre összpontosító Ministarstvo prostora (Területügyi Minisztérium) elnevezésű szervezet képviseletében Marko Aksentijević az N1 tévé műsorában elmondta: bárki, aki az utóbbi időben megpróbált lakást venni vagy bérelni, tudja, az alapvető probléma az, hogy az emberek számára ilyen életszínvonal mellett elérhetetlen, vagyis hozzáférhetetlen a megfelelő lakás. A digitális felületet nem azért hozták létre, hogy bemutassák a pillanatnyi helyzetet, hiszen az minden érdekelt számára ismerős, hanem hogy felhívják a problémára azok figyelmét, akik erről nem gondolkodnak.
„Az építésügyi minisztérium által legutóbb közzétett elemző dokumentumok szerint Szerbiában a leggazdagabbaknak is csak a 10 százaléka jelenhet meg az ingatlanpiacon. Az átlagembernek 19 évig kell átlagbérért dolgoznia egy közepes, 55 négyzetméteres belgrádi lakásért úgy, hogy közben semmi másra nem költ egy dinárt sem” – fejtette ki Aksentijević, hozzátéve, hogy a határ, amelynél az államnak már reagálnia kellene, valahol az ötévi átlagbér körül van.
„Belgrádban ma többnyire azok költözhetnek saját lakásba, akik örököltek valamit, enélkül átlagbérrel nagyon nehéz lakóingatlanhoz jutni, miközben az az abszurd helyzet alakult ki, hogy ezrével kínálják a lakásokat, csakhogy az átlagember számára hozzáférhetetlenek, illetve a kispénzű ember mindössze talán néhány tíz lakás közül választhat, beleértve a szűk pincehelyiségeket, alagsori szoba-konyhákat. Számításaink szerint egy gyermekét egyedül nevelő anya, akinek, mondjuk, havi 620 euró bevétele van, a kínálatban levő lakásoknak csupán az 1 százaléka közül választhat” – magyarázta Aksentijević, megjegyezve, manapság nálunk az az általános nézet, hogy a lakásépítés nyereséges vállalkozás. „Tizenegy év alatt, a két népszámlálás közötti időszakban 136.000 új lakás épült, a háztartások száma pedig 46.000-rel emelkedett.”
