A szerbiai polgároknak a napi háromszori étkezésre fejenként átlagban 2 euró sem jut, és 80 (!) dinárból oldanak meg egy-egy étkezést. Havi bevételük majdnem 35 százalékát élelemre költik. Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy életszínvonalunk a szegénység küszöbén billeg – állapította meg a Vajdasági Kutató-elemző Központ (VOICE).
A polgárok többet költenek, mint amennyit megkeresnek, egyre kifejezettebb a szociális rétegeződés, az egyenlőtlenség. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyfajta nyugdíjasgazdaságban élünk, és hogy az országban a fiatalok a legszegényebbek – hangsúlyozza a VOICE. A hivatalos statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a szerbiai háztartások tagjai havonta átlagban 59 eurót költ élelemre és italra.
(Fotó: Dávid Csilla)
A VOICE (www.voice.org.rs) statisztikai adatok alapján készült elemzése szerint a sokévi átlaghoz képest kevesebb hús, tej, gyümölcs és zöldségféle kerül az asztalra, ugyanakkor a családi költségvetés legnagyobb része élelemre megy el.
– Az adatokból arra következtethetünk, hogy a kedvezőtlen folyamatok még mindig jelen vannak, ezek pedig elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy a családok fokozatosan és aránylag egyre többet kénytelenek fordítani élelemre és lakásköltségekre – mondta Vojislav Stanković agrárközgazdász, az Élelmiszer-fogyasztás 2016-ban című elemzés szerzője. Hozzáfűzte: az Európai Unió lakosai átlagban bevételük 19,4 százalékát költik ennivalóra, mi pedig a 34,9 százalékát.
– Minél szegényebb egy ország, lakosai annál többet költenek élelemre, s annál kevesebb marad nekik nagyobb, tartós dolgokra, valamilyen luxusáru pedig eszükbe sem juthat – fogalmaz a VOICE.
Saša Djogović közgazdász, a Makrogazdasági folyamatok Szerbiában című kiadvány szerzője kijelentette: a szerbiai polgároknak továbbra is másfél havi keresetre van szükségük ahhoz, hogy megvásárolhassák a fogyasztói kosárba kerülő termékeket. Ez beszédes adat, a nagyon alacsony életszínvonalról árulkodik. Mint Djogović mondja, kormányfőként Aleksandar Vučić ugyan arról beszélt, hogy emelkedtek a bérek, ám szem előtt kell tartani azt, hogy decemberben és áprilisban ezek mindig magasabbak, mint más hónapokban. A karácsonyi és a húsvéti ünnepek táján a legtöbb helyen általában kapnak a foglalkoztatottak valamilyen pluszpénzt, ez megemeli az átlagot, aztán a következő hónapban ismét kevesebb lesz a bevétel. Az elemzésekből egyébként kiderült, hogy a szegénységi kockázat aránya a 18 és 34 év közöttieknél a legnagyobb: 32,7 százalék. A 65 évesnél idősebbek körében 19,1 százalék ez az arány, tehát ún. nyugdíjasgazdaságban élünk.
– A fiatalabb populációnak kellene többet keresnie, hogy ne a nyugdíjasok tartsák el őket. Világos, milyenek a távlatok egy ilyen „nyugdíjasgazdaságban”. Megengedhetetlen, hogy a személyi jellegű kiadások között oktatásra csupán 1,4 százalékot, egészségünkre pedig csak 4,3 százalékot tudjunk fordítani. Márpedig az oktatás és az egészségügy a társadalom két tartópillére – magyarázta
Djogović. Szerinte a szerbiai polgárok között bizonytalanság és idegesség uralkodik, így nem csoda, hogy szeszes italokra a személyi kiadások 4,6 százalékát költik.
