– Szerbia elődleges többlettel zárta az elmúlt költségvetési évet, az államadósság pedig enyhén csökken – jelentette ki Ana Brnabić kormányfő. – 2016 végén az ország adóssága az évi gazdasági termék 72,9 százaléka volt, időközben a 65,7 százalékára csökkent.
– Néhány évvel ezelőtt még igen drága közigazgatásunk volt, megreformálásának első szakaszában ezért azt tűztük ki célul, hogy csökkentsük az apparátust. 2013 vége óta erre törekedtünk, és a hivatalnokok számát mintegy 40 000-rel csökkentettük. Ez a valamikori létszám egytizede. A létszámcsökkentést elsősorban nyugdíjaztatással értük el: egy-egy hivatalnok nyugdíjba vonulása után a munkahelye megszűnt, ugyanakkor nem szerény összegű végkielégítéseket fizettünk ki.
– A kormány továbbá a minisztériumok, szakszolgálatok, sőt a helyi önkormányzatok számára is előírta a foglalkoztatottak létszámának maximumát, amit nem szabad túllépni. Rendet kell tennünk, korlátoznunk az állami szolgálatokban való foglalkoztatást, úgyhogy kizárólag akkor hagyjuk jóvá egy-egy személy felvételét, ha erre abszolút szükség van – részletezte a kormányfő, megjegyezve, hogy egyébként a szerbiai közigazgatásban foglalkoztatottak létszáma az európaihoz képest még kicsi is.
A FAZ emlékeztet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap, amellyel a belgrádi kormány szorosan együttműködik, szintén megerősítette, hogy, mint fogalmaz, ez a balkáni állam – legalábbis, ami az állami költségvetés konszolidációját illeti – jó úton halad. A majdnem 3 százalékos gazdasági növekedés, amit az idén Szerbia elérhet, csak igazolja a kormányfő szavait. A következő lépés – írja a német lap – a lefaragott, de nem eléggé hatékony közigazgatás korszerűsítése lesz. Nem mindegyik tisztviselő dolgozik azon a munkahelyen, amelyen a leghasznosabb lenne az állam számára. A hatékonyság növelése érdekében a kormány az Európai Unió és a Világbank támogatásával szakértői csoportot alakított, amelynek feladata az állami szolgálatok átszervezése.
– A reform alapja a munkafolyamatok átfogó elemzése. Ezt a munkát két-három év alatt be kell fejezni. Utána rá sem lehet ismerni majd a közigazgatásunkra. A polgárokra fog összpontosítani, hatékony és transzparens lesz. A korrupciót minimálisra kell csökkenteni, a közigazgatás egészét át kell irányítani az ún. „e-government”-re. Ennek, vagyis az elektronikus közigazgatásnak köszönhetően, mondjuk, egy újvidéki hivatalnok nem hozhat más döntést, mint egy dél-szerbiai. Időközben az összes dokumentumot, például az anyakönyvi kivonatokat, elektronikus formában archiváljuk. Most folyik a különféle adatbázisok összekapcsolása, hogy a polgároknak ne kelljen egy halom papírral egyik hivatalból a másikba futkosniuk – magyarázta a kormányfő. Hozzátette, hogy ezzel a kormány valójában a saját népszerűségét is igyekszik növelni. A polgárok, mint mondta, aszerint élik meg a kormányt és saját államukat, ahogyan ezek a szolgálatok viszonyulnak hozzájuk.
A miniszterelnök közölte: a kormány Nemzeti Hivatalnokképző Akadémiát alapít, melynek megnyitása jövőre várható. Anyagilag is ösztönöznék a hivatalnokságot. Az erre vonatkozó törvény javaslatáról már három fordulóban egyeztettek a szakszervezetekkel, a szöveget őszre juttatják el a parlamentbe.
Az újság megjegyzi: az egyébként belgrádi születésű Brnabić kormányfőt tehetséges technokratának tartják. Mielőtt Aleksandar Vučić volt kormányfő, mostani államfő „felfedezte volna”, egy szélenergiára szakosodott vállalat igazgatói tisztségét töltötte be. A közigazgatás modernizálása sem újdonság a számára, hiszen tíz hónapig államigazgatási miniszter volt.
Különösen fontosnak tartja az információs-technológiai szektor erősítését. Ezzel a céllal támogatja az innovációs cégeket és technológiai parkokat, de az általános iskolákban várható újításokat is. Már bejelentette, hogy ősztől, az új tanévtől, az általános iskola ötödik osztályától kötelező lesz az informatika tantárgy.
