Október 6-án Aradra irányult a világ magyarságának figyelme. A jelenleg Romániához tartozó városban végezték ki 175 éve azt a 13, különböző nemzetiségű honvédtisztet, akik Magyarország függetlenségéért harcoltak, s akiket aradi vértanúkként tisztelünk. Az anyaországban nemzeti gyásznap október 6-a, amelynek alkalmából ott is és a többi magyarlakta területen koszorúzásokkal, alkalmi beszédekkel, s egyéb programokkal emlékeztek a mártírokra.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án reggel a magyar parlament budapesti épülete előtti Kossuth Lajos téren. Az eseményen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke és a kormány több tagja.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. A lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében végezték el. A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át.
Ezen a napon az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knezić Károlyra, Lahner Györgyre, Lázár Vilmosra, gróf Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagy Sándor Józsefre, lovag Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra és gróf Vécsey Károlyra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.
„Példát mutattak életükkel és halálukkal, szenvedélyes, hazáért vívott harcukkal és sírig tartó hűségükkel. A 14 mártír halála nem volt hiábavaló, Magyarország ma szabad és független ország. Valósággá vált mindaz, amiért a hős férfiak 175 évvel ezelőtt életüket adták” – hangzott el az eseményen. A budapesti megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál folytatódott.
Aradon – koszorúzással is egybekötött – megemlékezést tartottak a vértanúk emlékművénél, a vesztőhelyen álló obeliszknél, továbbá a városban, a Szabadság-szobornál, ahol beszédet mondott: Călin Bibarț polgármester, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Előzőleg szentmisét mutattak be a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus templomban.
Romániában, és több másik országban, sokfelé voltak megemlékezések az aradi vértanúk tiszteletére. Az erdélyi Szentegyházán (Vlăhița) szervezett rendezvényen részt vett Magyarország nemzetpolitikai államtitkára is. Potápi Árpád János alkalmi beszédében úgy fogalmazott, hogy az a magyar, aki szívében magyar, aki közösséget vállal azzal a sorssal, amelyet az évszázadok rajzolnak ki a magyar nemzet számára. Utalt arra, hogy szülőhelyük, származásuk, anyanyelvük alapján az aradi vértanúk nem mindegyike minősülne magyarnak, de ők a végsőkig vállalták ezt a sorsközösséget. Hangsúlyozta: a szabadságharc vértanúiként elsősorban reményt adtak a nemzetnek azzal a méltósággal, amelyet a bukás után tanúsítottak. Hozzáfűzte: október 6-án nemcsak az aradi vértanúk, hanem a sok ezer névtelen, vagy csak kevesek által ismert hős előtt is tiszteleg a nemzet.
A szentegyházi hősök emlékművénél rendezett háromnapos rendezvénysorozat részeként szombaton Potápi is csatlakozott ahhoz a 120 lovashuszárhoz és 75 szekeres hagyományőrzőhöz, akik több településen is végigvonultak, sőt egy csatajelenetet is felelevenítettek.
Nyitókép: Budapesten a parlament előtti Kossuth téren katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján (Fotó: MTI)
