A romló termelési mutatók ellenére biztató jel, hogy a válság sújtotta európai autógyárak többségénél jelentősen mérséklődött az egy gépkocsi előállítására vetített veszteség, és az értékesítés nem zuhan tovább.
A 2008-as gazdasági válság kirobbanásával véget ért az autóipar számára egy korszak, amely a jelek szerint jó ideig nem is tér vissza. A Duisburg–Essen egyetem autóipari szakértőjének múlt héten publikált tanulmánya szerint az első félévben ugyan 6,6 százalékkal kevesebb új gépkocsit állítottak forgalomba, mint egy évvel korábban, ennek ellenére a legtöbb mínusszal küzdő autógyárnak sikerült drasztikusan leszorítania az egy járműre jutó veszteséget. Ferdinand Dudenhöffer felmérése szerint különösen nagy mértékben javult a Fiat helyzete, amelynek a 2012 első félében darabonként sikerült 384 euróról 130 euróra lenyomni a veszteséget. A SEAT-nál egy gépkocsi előállítása 364 helyett már csak 164 euró, az Opelnél 834 helyett 414 euró, a Fordnál pedig a tavalyi 967 után 843 euró veszteséggel jár. Javult a PSA Peugeot Citroën helyzete is, Európa második legnagyobb gépkocsigyára egy új autón 510 euró helyett csupán 349 eurót bukott. A Renault azonban tovább csúszott lefelé, 241-ről 457 euróra nőtt a vesztesége.
A nyugat-európai autóeladások júliusban 4 százalékkal, 950 444 darabra emelkedtek, az LMC Automotive autópiaci elemzőcég tanulmánya szerint a helyzet az év hátralévő részében lassan javulni fog. Más kérdés, hogy az éves szintre vetített 11,5 milliós eladás gyengébb az előző hónapokban mértnél, és a cég szerint 2013-ban összességében 3 százalékkal csökken a nyugat-európai autók eladása. Ez a negatív adat persze jobban mutat, ha összevetjük a tavalyra vonatkozó 8 százalékos csökkenéssel. A túlzott bizakodás azonban korai: Németországban ugyan júliusban 2 százalékkal emelkedett az értékesítés, de az év első hét hónapjában 7 százalékos visszaesést mértek Európa legerősebb gazdaságában.
A tömegmárkák gyártói között a nyertesek térfelén magasan a Toyota vezet, egy gépkocsin 1801 euró üzemi eredményt könyvel el, messze megelőzve a második helyezett Hyundai–Kia konszernt (1027, illetve 911 euró). A további sorrend: Nissan (861 euró), Honda (785 euró), Chrysler (768 euró). Egy Škodán 671 euró az üzemi eredmény, a Volkswagen-törzsmárka darabja pedig 629 eurót hoz. A drágább márkák közül gépkocsinként 16 591 euróval a Porsche vezet, majd a Ferrari-Maserati következik (15 ezer euró). Egy Audira 3821 euró üzemi eredmény jut, egy BMW-re 3495 euró, egy Mercedes/Smartra pedig 2012 euró.
Az Automotive News detroiti autópiaccal foglalkozó hetilap ismét feltette a kérdést az illetékeseknek: mikor érhet véget az iparág sötét korszaka? Ebben a tekintetben talán a Daimler vezetése a legbizakodóbb: meglátásuk szerint az értékesítések elérték a legalacsonyabb szintet, és a következő félévben fokozatos javulás várható. Stephen Odell, a Ford Europe vezérigazgatója úgy fogalmazott: „egyelőre nem számítanak növekedésre, de bizonyos pozitív jelek arra utalnak, hogy stabil maradhat a piac. Carlos Ghosn, a Renault-Nissan vezetője azonban még az óvatos derűlátást sem engedi meg magának: szerinte legjobb esetben is csak a jelenlegi szinten maradhat a termelés az idén és jövőre, a reálisabb forgatókönyv pedig egy újabb visszaesés, még ha nem is olyan intenzív, mint a korábbi években.
Stefano Aversa, az AlixPartners tanácsadói cég társelnöke a helyzettel kapcsolatban így fogalmazott: „Mostantól a mozdulatlanságot tekinthetjük felívelésnek”. A cég szerint jövőre 12 millió darabra esnek vissza a nyugat-európai autóeladások, és a helyzet 2019-ig nem változik. Az IHS Automotive coloradói elemzőcég pedig úgy látja, hogy az öregedő társadalom és így az egyre kevesebb új lehetséges autótulajdonos kombinációja Nyugat-Európa demotorizálódásához vezet. Carlos de Silva vezető elemző szerint 2020-ig nem szabad arra számítani, hogy a piac akár csak megközelíti a válság kitörése előtti csúcsot.