Pénteken, a palicsi temetőben helyezték örök nyugalomra Tolnai Ottót. A temetésen a szerettei, hozzátartozói, barátai, ismerősei, tisztelői voltak jelen. A közélet, az irodalmi- , színházi-képzőművészeti- és zenei élet, a kulturális- és oktatási intézmények képviselői rótták le tiszteletüket kivételes és sokoldalú irodalmárunk emléke előtt.
Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alakja, 85 éves korában hunyt el.
– Sovány vigasz a számunkra, hogy itt maradt az ötven kötegnyi, számtalan kisebb publikációból álló életmű. Tolnai Ottó személyes jelenléte mindannyiunk számára olyan hatású volt, olyan rezgésszámú, hogy a porcikáinkkal érezni lehetett, hogy most együtt vagyunk. Tagjai vagyunk egymásnak. Most és itt megajándékoz bennünket eleven gondolatainak, intuícióinak, mondatainak, történeteinek százaival. Vele üldögélve is lehetett kószálni, a jelenlét egyúttal röptető pálya volt. A levegőben volt az a többlet, aminek most nem tudunk búcsút mondani – osztotta meg Radics Viktória irodalmár személyes gondoltait a gyászolókkal.
– Ne búcsúzzunk el tőle, hanem gyengéden marasztaljuk. Ehhez a művelethez megvannak a fogódzóink. Indaformák szövevényei, amelyeket megőriznek a művek. Tolnai Ottó világa nem mehet el. Fogjuk itt – hallottuk egyebek közt Radics Viktóriától.
A továbbiakban Boško Krstić irodalmár búcsúlevele is elhangzott:
– Tolnai Ottót a világ más tájain is jól ismerik. Néhány évvel ezelőtt egy irodalmi esten Pécsett világklasszisként mutatták be. A műveit számos országban jelentették meg, és több nyelvre fordították le. Tolnai Ottó útlevelet jelentett az irodalom határokon való átutazásánál. Regényeket, verseket, elbeszéléseket, esszéket, drámákat és kritikákat írt. A költészet az, amit semmiképp sem szabad kihagynunk. Nem azért, mert valamilyen módon kiemelkedik bőséges irodalmi anyagából, hanem azért, mert a költészet minden szövegének a része. Függetlenül attól, hogy mit és miről írt – fogalmazott Boško Krstić.
Az urna lehelyezésének idején Lajkó Félix hegedült. Tolnai Ottó hozzátartozói a sírjába tiszai homokot, Tisza-vizet és löszbabát is helyeztek. Tolnai Ottó számára sokat jelentett a Tisza, Magyarkanizsán született 1940. július 5-én.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
