Szerbia-szerte egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak január 23-án 11 és 12 óra között a szakszervezetek, ha a munkaügyi minisztérium nem vonja vissza a munkatörvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatokat. Ha ez sem téríti jobb belátásra a kormányt, és ezt követően sem vonja vissza a munkatörvény módosítási tervezetét, illetve nem sikerül egyességre jutni a vitatott cikkelyekkel kapcsolatban, akkor szervezett tömegtüntetéssel, végül pedig általános sztrájkkal számolhat. Ezt ígérte tegnap Ljubisav Orbović, az egyik legnagyobb országos szakszervezet, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SZÖSZSZ) első embere.
A munkatörvény módosítási javaslata, mint Zoran Martinović munkaügyi államtitkár a Tanjugnak elmondta, a róla szóló közvita január 10-ei lezárása után a hónap végén már a parlamenti döntéshozatalba kerülhet.
A MUNKATÖRVÉNY ÖSSZEFOGÁSRA SERKENT?
Eddig a munkatörvény tervezett módosításai miatt csupán a Szerb Szakszervezeti Front szervezett tömeges tiltakozást Belgrádban december 10-én, az emberi jogok világnapján. Ennek a szakszervezeti tömörülésnek a tagja a Szabad Szakszervezetek Konföderációja, az Összefogás Szerbiai Egyesült Szakszervezetek, a Szerbiai Ipari Szakszervezet és a Szerbiai Belügyi Dolgozók Szakszervezete. A két nagy reprezentatív szakszervezet, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SZÖSZSZ) és a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁK) vezetői, Ljubisav Orbović és Branislav Čanak közösen járta a szerbiai városokat, a munkatörvény módosítási tervezete ellen mozgósítva. E két nagy érdekvédő szervezet tiltakozó akciója miatt hiúsult meg az Újvidéken tervezett első közvita december 20-án, miután a kragujevacit és a belgrádit meg sem tartották. Az összefogás azonban teljes szélességben mindeddig nem valósult meg a szakszervezetek között, annak ellenére, hogy mindannyian a munkatörvény visszavonását követelik. Tegnap Ljubisav Orbović már úgy nyilatkozott, hogy a január 23-ai tiltakozáson az SZÖSZSZ és a FEÁK mellett részt vesznek a „kisebb” szakszervezetek is.
A kisebb jelző ellen nyilván sok munkás-érdekvédő szervezet tiltakozna.
A napokban szélesebb összegfogást sürgetett az érdekvédő szervezetek között a Szabad és Független Szakszervezetek Társulása (SZFSZT). Az erről szóló levelüket a két nagy reprezentatív szakszervezethez, a Szabad Szakszervezetek Konföderációjához és az Összefogás Szerbiai Egyesült Szakszervezetekhez juttatták el.
Az SZFSZT szerint a munkatörvény tervezett módosításaival a szakszervezetek létét fenyegetik, a szakszervezeti vezető védettsége például megszűnik, miután tisztségének vége szakad, a munkaadónak nem lesz többé kötelező befizetni a szakszervezeti tagdíjat, továbbá megszűnik a kollektív szerződés meghosszabbított hatása is.
Az SZFSZT azt javasolja, üljön össze az összes szakszervezet vezetője és „tegyenek végre pontot az eddigi nézeteltérésekre, és jussanak egyességre az egymás iránti toleranciával és az ellenségesség kölcsönös beszüntetésével kapcsolatban”.
Ljubisav Orbović tegnap azt nyilatkozta, hogy nyitottak a párbeszédre.
– Ma kaptuk meg az SZFSZT átiratát, tárgyalni fogunk és beszélgetünk a fölvetett témáról. Jelenleg a szakszervezetek között nincs nézeteltérés a munkatörvény tervezett módosításait illetően. Meglátjuk majd, hogy tiltakozó akcióinkat közösen tartjuk-e vagy elkülönülten – mondta Orbović.
KIT VÉDENEK?
Zoran Martinović munkaügyi államtitkár ezzel szemben annak a reményének adott hangot, hogy a szakszervezetek visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. A szakszervezet munkájának az SZFSZT által is hangsúlyozott ellehetetlenítésével kapcsolatban a következőket nyilatkozta:
– A nagyszámú minisztériumban bejegyzett szakszervezeti formációval kapcsolatban elmondható, hogy mindegyiküknek megvannak a vezető szerveik és képviselőik, akik mindahányan védettek a felmondással, illetve a munkahelyi áthelyezéssel szemben, és a szakszervezet megalakításának motívuma az, hogy megvédjék azt a személyt, aki vezeti a szervezetet.
