Egy évvel ezelőtt az utolsó pillanatban mentette meg „görög” Ciprust az állam- és bankcsődtől az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tízmilliárd euró hitellel. A 2004 óta EU- és 2008-tól eurozóna tag „görög” Ciprusnak jóváhagyott tízmilliárd euró mentőhitel hatalmas összegnek számít, ugyanis megegyezik a szigetország éves bruttó hazai össztermékének (GDP) csaknem 65 százalékával.
Az EU–IMF páros mentőcsomagjába további 13 milliárd eurót is tettek, de a ciprusiak zsebéből. Az állam megsarcolta a lakosságot: a bankbetétekre egyszeri adót vetett ki, a százezer eurónál nagyobb megtakarítással rendelkező ügyfeleket (közöttük sok külföldit) pedig mind „megvágta” bizonyos összeggel, ráadásul a pénzüket is zárolta.
Azért volt ilyen nagy a felhajtás a ciprusi pénzintézetek körül, mert a szigetországban a turizmus mellett a banki szolgáltatás a legerősebb (és túlságosan felduzzasztott). A válság kirobbanásáig a két ágazat adta a legtöbb pénzt a kincstárba. Az államcsődközeli helyzethez pedig az vezetett, hogy a 830 ezer lakosú ország 2012-ben kilencmilliárd eurót bukott a Görögországnak adott hitelein, miközben gazdasága 2,4 százalékos recesszióba süllyedt.
Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után Ciprus az ötödik eurózónabeli ország, amely – belső válsága miatt – nemzetközi hitelezőktől kap(ott) pénzügyi mentőövet a túléléshez.
A szigetország gazdasága azonban még nem sokat érzett meg a válságelhárításból, továbbra is recesszióban van. A nemzetközi mentőcsomag remélt pozitív hatásait alighanem még az idén sem lehet érzékelni. A kormány – a külföldi segítségért (hitelért, pénzügyi mentőövért) cserébe – kíméletlen megszorításokat kényszerült bevezetni. A népszerűtlen intézkedések és a hitelek gátolják a fejlődését, ezért a Ciprusi Köztársaság gazdaságának jövője nagyon borús.
A többségében görögök lakta ország GDP-je a tavalyi utolsó negyedévben 5,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. Ez példátlanul rossz arány az egész EU-ban. A nagyobb gond talán mégis az, hogy már két és fél éve hanyatlik a ciprusi gazdaság. Igaz, a korábban kalkuláltnál kisebb ütemű a gazdasági visszaesés. Ez talán az idegenforgalom javára írható. Egyedül a rendkívül fontos ágazatnak számító turizmus mérsékelte ugyanis valamelyest a gazdasági visszaesés ütemét. A többi területen, így a kereskedelemben, a szolgáltatások terén vagy éppen a feldolgozóiparban még mindig visszaesés tapasztalható.
Hivatalos adatok híján az elemzők többsége úgy véli, hogy a ciprusi gazdaság tavaly akár 8 százalékot is zsugorodott. Az idén négy százalék körüli csökkenésre van kilátás. A költségvetési hiány – az EU-ban megengedett három százalék helyett – továbbra is hat százalék körüli.
Nincsenek befektetések, a háztartások fogyasztása minimális, a 17 százalékos munkanélküliség pedig óriási, évtizedek óta nem látott rekordot döntött. (A ciprusi munkanélküliség a negyedik legmagasabb az EU-ban.). A pályakezdőknél, a 15–24 éves korosztály körében pedig riasztóan magas: 40 százalék körüli.
Az unió kormányaként emlegetett Európai Bizottság szerint a szigetország gazdasága leghamarabb csak 2015-től állhat növekedési pályára. Ez azonban erősen kétséges, hiszen a növekedést több kockázati tényező is gyorsan megakaszthatja. Ráadásul Ciprus iránt még mindig nem állt helyre az üzleti bizalom, a bankrendszert továbbra is súlyos problémák gyötrik, a kormányzati megszorítások és egyéb válságkezelési próbálkozások (például a magánosítás vagy az államadósság átütemezése) elhúzódhatnak, s ez nehezítheti a helyreállítási folyamatot. Az EU–IMF mentőcsomagjáért cserébe a ciprusi kormány tavaly kőkemény megszorításokat hajtott végre: csökkentette a béreket, megnyirbálta a szociális kiadásokat, adókat növelt, ami nagyon érzékenyen érintette a lakosságot. A költségvetési kiigazítások miatt a belföldi kereslet erőteljesen visszaesett, közben egyre többen nem képesek fizetni hiteleiket.
A ciprusiak nagy többsége szerencsére visszafogott, bár nehezen viseli a megszorításokat, amelyek erőteljes életszínvonal-romlást okoztak. Talán abban reménykednek, hogy 2015-től – ahogyan az EU előrejelzése is sugallja – már jobbra fordulhat a sorsuk, a gazdasági növekedés beindulásával.
