A fizetések emelkednek Szerbiában, de hónapról hónapra alul maradnak az inflációval szemben, így a lakosság vásárlóképessége egyre kisebb – utalt a májusi átlagbérhez kapcsolódó kimutatásokra Zoran Mihajlović, a Szerbiai Egyesült Független Szakszervezetek titkára. A Beta hírportálnak kiemelte, hogy a polgárok egyre szegényebbek.
Ugyanakkor elmondta, hogy a szakszervezetek nincsenek megelégedve azzal, ahogyan a fizetéseket és a minimálbéreket összhangba hozzák a gazdasági helyzettel. Az utolsó egyeztetés óta ugyanis a legkisebb fogyasztói kosár értéke 23 százalékkal emelkedett. Az állam által beharangozott, jövő évre vonatkozó 17 százalékos bérnövelés tehát már most 5-6 százalékkal alulmarad az inflációval szemben. Az előrejelzések szerint azonban a drágulásnak nincs vége, év végéig még jelentős áremelkedésekkel számolhatunk – hívta fel a figyelmet az elszegényedés mutatóira a szakszervezet titkára.
MÉRVADÓ A MEDIÁNBÉR
A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a májusi nettó átlagfizetés 86.220 dinár volt, a bruttó jövedelem pedig 118.992 dinár. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva az idén májusra nominálisan 16,2 százalékkal növekedett a nettó és a bruttó jövedelem, reálisan viszont 1,2 százalékos a növelés. A bruttó és nettó jövedelmek emelkedése mérsékeltebb a januártól májusig terjedő időszakra vonatkozóan, ugyanis nominálisan 15,5 százalékkal, reálisan viszont csupán 0,1 százalékkal emelkedtek. A két kimutatás közötti különbség abban rejlik, hogy a nominális növelés számszerűsíti a bérek emelkedését, a reális kimutatás viszont a költségek alakulásához viszonyítva fejezi ki a fizetések növekedését. Utóbbi tehát a fizetések valós értékű emelkedését mutatja meg, ahogyan a mediánbér is sokkal közelebb áll a valósághoz. Ez viszont csak 66.244 dinárt tesz ki a májusi kimutatások szerint: a lakosság felének a jövedelme tehát legfeljebb ezt az összeget közelíti meg.
A statisztika arra is rámutat, hogy az ország déli részein jelentősen rosszabb a helyzet, mint az északin: több mint 20 ezer dinár a különbség az északi és a déli területek átlagfizetései között is. Míg délen csupán 73.222 dinárt tett ki az átlagjövedelem májusban, addig északon 93.120 dinárt jegyeztek. A nagy városokban is hasonlóan alakult az átlagbér: míg Belgrádban és Újvidéken májusban 109.167, illetve 99.956 dinárt kerestek a lakosok, addig a déli régió két nagyvárosában, Nišben és Kragujevacon 81.458, illetve 80.257 dinár volt az átlagjövedelem. A legnagyobb átlagot a belgrádi Óvárosban és a Vračar városrészben mutatták ki, itt elérte a 157.371 dinárt. A legkevesebbet viszont Preševo és Bojnik polgárai tettek zsebre havonta, ők ugyanis 57.567, illetve 59.171 dinárt kerestek.
MÉLTÁNYTALAN JAVASLAT
Az államvezetés sokszor csak a fizetések növekedését, illetve az átlagfizetés nagyságát hangsúlyozza. Aleksandar Vučić szerb államfő már most beharangozta, hogy 2024-ben 17 százalékkal növelik a minimálbért országunkban: szavai szerint a jelenlegi 42 ezer dinárról 400 euróra növekszik a munka havi legalacsonyabb ára.
Zoran Mihajlović szakszervezeti titkár szerint ez több szempontból is méltánytalan: az államelnöki bejelentés teljesen értelmetlenné teszi a tárgyalásokat a munkáltatók és a szakszervezetek között. Emellett a 17 százalékos növelés minden számítás alatt van. A háromtagú családra vonatkoztatott legkisebb fogyasztói kosár értéke ugyanis már most 52 ezer dinár, és mint köztudott, ez nem tartalmazza a közműszámlák költségeit sem – utalt a minimálbért meghatározó mutatók hiányosságaira a titkár. Szavai szerint: „az életszínvonal hónapról hónapra csökken: több pénz van a zsebünkben, mégis sokkal kevesebbet tudunk vásárolni”.
A titkár hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek továbbra is azért harcolnak, amiben már évek óta megegyeztek az államvezetéssel: a minimálbért ki kell egyenlíteni a legkisebb fogyasztói kosár értékével. E szerint már most 17 százalékkal emelni kellene a munka legalacsonyabb árát, és szeptembertől decemberig ez alapján fizetni a minimálbért. Az ezt követő időszakban pedig legkevesebb 52 ezer dinárnak kell lennie a legalacsonyabb havi jövedelemnek, ami 26-27 százalékos növelést feltételezne – utalt azokra az összegekre a szakszervezetek képviselője, amelyekkel meg lehetne állítani az elszegényedést.
