Úgy tűnik, megállapodnak az ingatlanárak Szerbiában, az érdeklődés azonban csökkent a lakások és házak iránt. A szakemberek szerint ennek okát a kölcsönök drágulásában kell keresni, s ezt a statisztikai adatok is alátámasztják – vélik a Szerbiai RTV elemzői. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a globális gazdasági és politikai történések az elmúlt három évben jelentősen befolyásolták a szerbiai ingatlanpiacot. Leginkább az Euribor növekedését és a folyamatosan emelkedő kamatlábakat sínylette meg az értékesítés: az elemzések szerint jelentősen megcsappant a kölcsönök alapján megkötött adás-vételi szerződések száma.
Ennek ellenére az árak a közelmúltig folyamatosan emelkedtek: a Köztársasági Földmérő Intézet adatai szerint a lakások ára nagyobb mértékban emelkedett az ország déli részén, mint a fővárosban, illetve magasabb arányban drágultak a régi építésű ingatlanok az újaknál. Egy leskovaci építőipari vállalat képviselője szerint az elmúlt tíz évben egy szinten mozogtak az árak, és négyzetméterenként 700-800 eurót kértek el az értékesítők a lakásokért a régióban. Tavaly és az idén viszont 1100–1300 euróra ugrottak a négyzetméterárak – mondta a köztelevízió felkeresésére Aleksandar Mladenović, a BM invest group cég képviselője. Nyilatkozatában kiemelte: az építési engedélyeket ugyan gyorsabban adják ki, de a vásárlók száma jelentősen csökkent.
A szerb köztelevízió megpróbálta megtudni, hogy mennyi építési engedélyt adtak ki az idén és tavaly Belgrádban, ám az illetékes szervek nem teljesítették kérelmüket. Ennek ellenére a felvételeikből nyilvánvaló, hogy a szerb fővárosban számtalan helyen építkeznek. A belgrádi MS invest vállalat szakembere, Branko Obradović szerint a piacon még mindig jelen van az a vásárlói réteg, amelynek nem jelent gondot a 60–100 ezer euró készpénznek a mozgatása.
Az ügynökségek azonban már a forgalom jelentős csökkenésére figyelmeztetnek. Hiába állapodtak meg ugyanis mára az ingatlanárak az országban, ha a vásárlóerő intenzíven zuhan – utalnak a magas kamatlábak negatív hatására az ügynökök. Nebojša Bucalo, a fővárosi Art nekretnina ügynökség szakembere elmondta, hogy az átlagpolgárok számára egy ideje már hozzáférhetetlenek a banki hitelek. Ezért azt szokták javasolni a lakás vásárlására kényszerült lakosoknak, hogy a házastársak egyesítsék a jövedelmüket, és ily módon próbáljanak kölcsönökhöz jutni – tért ki a lakhatás biztosításának egyik módjára az ügynök. Az ügyfelek problémáit Vladimir Živadinović, a Boks nekretnina ügynökség munkatársa is megerősítette a sajtónak: az ügynök szerint a vevők egyre nehezebben szánják rá magukat a banki hitelek igénylésére.
A BANKOK TEHETETLENEK
A lakáshitelek iránti érdeklődés hanyatlását a bankok is megerősítették: adataik szerint az idén 40 százalékkal kevesebben folyamodtak kölcsönért ingatlanvásárlás céljából, mint tavaly. A szakemberek szerint egyértelmű, hogy a lakosok a folyamatosan növekedő kamatlábak miatt állnak el a kölcsönök igénylésétől. Akik mégis kénytelenek hitelért folyamodni, azoknak a fix kamatlábbal elszámolt kölcsönöket javasolják a szakemberek.
Az Európai Központi Bank előrejelzései szerint ugyanis az Euribor a következő időszakban tovább emelkedik, és meghaladja az eddigi, csaknem négyszázalékos növekedést is. Az ehhez kötött, változó kamatlábon alapuló kölcsönök tehát kiszámíthatatlanná váltak, a fix törlesztőrészletek viszont biztonságot nyújthatnak a hitelezetteknek – mondta Dejan Vučinić, az OTP Bank szakembere.
A közgazdászok szerint a jelenlegi helyzetben csupán az állam mérsékelhetné az ingatlanpiac egyoldalú alakulását. Megnövelhetné ugyanis az adót azoknál a vevőknél, akik a tulajdonukban levő 2-3 lakás mellé további ingatlanokat vásárolnának. Így nem kerülnének a lakások a gazdagok kezébe, akik az adásvétel után sokkal magasabb áron kínálják a felvásárolt ingatlant – magyarázta Duško Bodroža közgazdász, aki szerint az extra adó stabilizálná az ingatlanárakat Szerbiában, növelné a hazai piac kínálatát, és ezáltal az átlagpolgárnak is lehetőséget teremtene arra, hogy biztosítsa a lakhatását.
