Éhbérek terhe

Újra szóba került az illetékesek között a garantált nyugdíj bevezetésének lehetősége. Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a közeljövőben érvényesíthetik azt a javaslatot, amely szerint a legkevesebb 100 eurós juttatás azokat is megilleti, akik más alapon nem jogosultak az állami alapból folyósított nyugdíjra.

Erre az összegre csaknem 200 ezer lakos tarthatna igényt – járt utána a Vajdasági RTV. A köztelevízió információi szerint ugyanis ennyi 65 évnél idősebb személy él Szerbiában, aki nem rendelkezik vagyonnal ésa munkaévek alapján sem jogosult a nyugdíjra. Főleg falvakban élő nőkről van szó, akiknek az anyagi helyzetén jelentősen nem javít az említett összeg, de ezzel elismerjük munkájukat és visszaszolgáltatjuk emberi méltóságukat – hangsúlyozta a miniszter a televízió vendégeként.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a garantált nyugdíjat nem a nyugdíjbiztosítási alapból fizetnék ki: egyfajta segélyként folyósítanák az új szociálpolitikai intézkedések keretében, amelyeknek a közeljövőben muszáj életbe lépniük Szerbiában – tette hozzá Krkobabić, aki szerint legkésőbb jövő év végéig érvényesíteni kell a garantált nyugdíjat országunkban.

AZ ÁLLAMKASSZA NEM ÜRÜLHET KI

A közgazdászok azonban továbbra is úgy vélik, hogy az intézkedés irreálisan nagy terhet róna az államkasszára. A garantált nyugdíj bevezetését csak akkor lehet komolyan fontolóra venni, ha a makrogazdasági helyzet normalizálódik, és már sem az infláció, sem a magas kamatlábak nem terhelik a lakosságot és az ország gazdaságát – mondta az Euronews hírportálnak Nikola Stakić, a Singidunum Egyetem professzora.

A szakember szerint a garantált nyugdíjakról a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben nem tárgyalhat komolyan az államvezetés. Az intézkedés érvényesítése ugyanis hatalmas terhet helyezne a közös büdzsére. Nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy elöregedett társadalom a miénk, ahol az átlagéletkor meghaladja a 40 évet, és folyamatosan növekszik. Így az előrelátott minimális összeg kifizetése is folyamatosan növekedne, és az idősek számának gyarapodásával mind több eszközt követelne az államkasszából – figyelmeztet Stakić.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy a szociális segélyként folyósított, alanyi jogon járó nyugdíjakat csak azok az európai országok érvényesítették, amelyekben az életszínvonal magasan a szerbiai felett van. Ahhoz ugyanis, hogy az állam ki tudja fizetni a garantált nyugdíjakat az államkasszából, jól rá kell dolgozni a fiskális jövedelem állandósulására és az adók megfizettetésére, amihez teljes mértékben fel kell számolni a szürkegazdaságot és át kell formálni az ország adóztatási rendszerét – magyarázta a szakember. Hangsúlyozta, hogy elméletileg és morálisan is támogatja a garantált nyugdíjak biztosítását, ám reálisan nézve a szerbiai államkassza még nagyon messze van attól, hogy ilyen intézkedéseket be tudjon vállalni.

REÁLIS LEHETŐSÉGEKRE KELL ALAPOZNI

A professzor álláspontját az összehasonlító joggal foglalkozó intézet tudományos szakmunkatársa, Mario Reljanović is alátámasztotta. Szerinte is reális problémát jelent a garantált nyugdíj kifizetése, még akkor is, ha minimális összegről beszélünk. Több országban is találunk példát arra, hogy a minimális nyugdíj kifizetéséhez elegendő akár egy ledolgozott munkaév bizonyítása is, és 65–70 éves kortól szinte mindenki megkapja – tért ki a külföldi példákra Reljanović. Kiemelte, hogy az így megkapott nyugdíj más országokban is hihetetlenül kevés és meg sem közelíti a megélhetés határát. A közgazdász szerint országunkban kizárólag a rendelkezésre álló eszközök átcsoportosításával lehetne biztosítani, és akkor is nagy áldozatok árán.

A szakemberek szerint a garantált nyugdíj bevezetése előtt érdemes átvizsgálni a külföldi példákat, és reálisan fel kell mérni a lehetőségeket. A skandináv országokról ugyanis nem vehetünk példát, hisz azok teljesen más adó- és szociálpolitikával érték és érik el a magas életszínvonal fenntartását. Sokkal inkább példálódzhatnánk a közép- és kelet-európai megoldásokról – állítják a közgazdászok, akik szerint emellett egyes kanadai és amerikai intézkedések is érvényesíthetőek lennének országunkban.

Kanadában ugyanis célszerű szociális segélyként folyósítják a garantált nyugdíjat, amellyel az albérletek költségeit fedezheti a jogosult. Az Egyesült Államokban viszont a 65 évnél idősebbek havonta ezer dollárt kapnak, amennyiben más alapon nem jogosultak a nyugdíjra. Ez ott sem közelíti meg az éhbér határát sem, ám összhangban van az államkassza lehetőségeivel. Elsősorban tehát azt kell megállapítani, hogy a közös büdzsé mekkora terhet bírna el Szerbiában – hangsúlyozták a szakemberek.

MEKKORA ÖSSZEGRŐL BESZÉLHETÜNK?

A szakemberek egyetértenek abban is, hogy a garantált nyugdíj semmiféleképpen nem lehet magasabb összeg a szociális segélytől, ami jelenleg 100 euró értékének felel meg Szerbiában. Ebből viszont egy hétig sem lehet megélni, így ettől kisebb összeget értelmetlen bármiféle jövedelemként folyósítani területeinken – hangsúlyozta Reljanović. A jogtudományi intézet szakmunkatársa ugyanakkor elmondta, hogy azoknak viszont, akik korukból kifolyólag vagy más okból munkaképtelenek, minden segítség jól jön.