Csaknem két év után havi szinten elmaradt, azaz nem jegyeztek inflációt Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank becslése szerint júliusban nem történtek áremelések, írja a 021.rs hírportál. Jorgovanka Tabaković bankkormányzó, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) vezetője a köztársasági képviselőház pénzügyi, költségvetési és a közpénzekkel foglalkozó bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy az idei év első negyedévében elérte a maximumot az infláció, amely 16 százalék körüli, és azóta csökken.
– Júniusban 13,7 százalékos volt az infláció, júliusra pedig a rendelkezésre álló adatok alapján azt látjuk, hogy valószínűleg hosszú idő után nem volt havi infláció – mondta Tabaković, aki hozzátette, arra számít, hogy az éves infláció hosszú idő után először, kis eltérésekkel 12,5 százalékos szintre süllyed.
– Éves összevetésben arra számítunk, hogy az infláció minden hónapban körülbelül egy százalékponttal csökken, és az évet körülbelül nyolc százalékos inflációval zárjuk – közölte az NBS elnöke. Szerinte az infláció mérséklődése az NBS és az Európai Központi Bank restriktív monetáris politikájának köszönhető.
– Csökken az import infláció is, ami az előző két évben okozta nekünk a legnagyobb problémát és az infláció legnagyobb részét. Elsősorban az energia, az élelmiszerek, a fémek és a nyersanyagok világpiaci árának normalizálódására gondolok. A mezőgazdaságban és az ipari termelésben is érezhető a költségek csökkenése, aminek kedvezően kell hatnia a búza és a kukorica, valamint az ipari üzemek árára, közvetve pedig az alapvető élelmiszerek előállítási költségeire is, így alacsonyabb árra számíthatunk például a hús, az olaj, a cukor és a liszt esetében – mondta Tabaković, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció mértékét a kereskedelmi láncok is befolyásolják, amelyek – mint mondta – indokolatlanul emelték az árrést. Azzal vádolta a feldolgozó ipart és a kereskedelmet, hogy a magas infláció leple alatt nagyobb bevételre tettek szert.
Nyitókép: Beta
