Szerbiában mintegy 350 000 ember dolgozik minimálbérért, és ha egy-egy munkásra csupán háromtagú családot számítunk, akkor is legalább egymillió személy érdekelt abban, hogy a legalacsonyabb havi kereset elfogadható szintre emelkedjen. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a már szokásos nyár végi minimálbér-tárgyalásokra ekkora infláció, ilyen ütemű drágulások közepette kerüljön sor, ezért most különösen nagyok az elvárások a szociális partnerek egyeztetését illetően. A tárgyalások megkezdődtek ugyan, de egyes szakszervezeti vezetők szerint ez csak afféle formaság, és nem lenne meglepő, ha az egyeztetési határidő szeptemberi lejárta után az állam határozná meg az összeget, akárcsak tavaly és tavalyelőtt, merthogy a törvény szerint erre joga van.
A szakszervezetek szerint a minimálbért ki kell egyenlíteni a minimális fogyasztói kosár értékével (Fotó: Dávid Csilla)
– Az első találkozó a tárgyalófelek nézeteinek ismertetésében merült ki. A szakszervezet meggyőződése szerint végre teljesíteni kell a három évvel ezelőtt tett ígéretet, vagyis a minimálbért ki kell egyenlíteni a minimális fogyasztói kosár értékével, ami már az áprilisi adatok szerint is 43 000 dinár. Szerintünk szeptembertől az év végéig legalább ennyinek kellene lennie a legkisebb fizetésnek, utána pedig tovább növelni, tehát évente kétszer kell kiigazítani az összeget. Még csak ezután várható az áram és egyes élelmiszerek drágulása, úgyhogy az év végére a minimális fogyasztói kosár is drasztikusan megdrágul, így ahelyett, hogy a minimálbér közeledne a fogyasztói kosárhoz, egyre távolabbra kerül tőle. Az állam – figyelmen kívül hagyva a háromtagú család valós szükségleteit – 40.000 dinárt, vagyis 14 százalékos növelést javasol. Persze a munkáltatóknak is megvan a maguk üzletpolitikája, azt kérik, hogy csökkentsék adó- és járulékterheiket, illetve hogy növeljék a bérek adómentes részét – nyilatkozta Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége Tanácsának titkára, aki azt is leszögezte, a szakszervezetek nem tudnak egyetérteni az adó- és járulékcsökkentéssel, mert ennek nyomán kisebbek lesznek majd a nyugdíjak is, és kisebb összeget lehet egészségügyre és szociális védelemre fordítani.
– Minden tárgyaláskor a munkáltatók érdekeit nézik, nem a munkavállalókét, és folytatódik az a gyakorlat, hogy a munkások kárára csökkentik az adó- és járulékösszeget. Úgy tűnik, mindebből leginkább a munkaadóknak lesz haszna – jegyezte le Mihajlović szavait a Biznis.rs üzleti portál. A szakszervezeti vezető közölte, folytatják az egyeztetést, ami egyébként szerinte nem más, mint „a tárgyalások és a szociális párbeszéd szimulálása”, mert a végső szó a kormányé lesz.
