Lassul az euróövezet gazdasági aktivitása, és a folyamat még elhúzódhat. Főleg akkor, ha rövid időn belül nem ér véget az Ukrajna elleni orosz agresszió. A megállapítást megfogalmazó Európai Központi Bank (ECB) szerint a növekedést az is akadályozhatja, ha radikálisan csökken az Oroszországból származó energiaellátás.
A világgazdaság növekedésének erőteljes mérséklődése szintén kedvezőtlenül befolyásolná az eurózónát, ahol az ECB szerint egy ideig a magas infláció is sok gondot okoz majd. A munkanélküliség valószínűleg (még) nem, mert már hónapok óta rekordalacsony a szintje mind az euróövezetben, mind az EU-ban. Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) megerősítette, hogy az eurót használó tagországok közösségében az állástalanok aránya júniusban és májusban egyaránt 6,6 százalék volt, ami az eddigi legalacsonyabb érték. EU szinten átlagban hatszázalékos munkanélküliséget mértek júniusban és az előző hónapban is. A legkevesebb állástalant Csehországban regisztrálták, a legtöbbet Spanyolországban.
Az uniós jegybank legutóbbi jelentése azt sem titkolta el, hogy az euróövezeti gazdasági aktivitást fékező tényezők enyhülésének a jeleire is felfigyelt. A térség, sőt az egész EU meghatározó gazdasági hatalmának számító Németországban azonban kevésbé derűlátóak.
Sőt az ottani iparszövetség (BDI) elnöke meglehetősen borúlátóan nyilatkozott. Siegfried Russwurm szerint hazája gazdasági növekedését egyre nagyobb veszélyek fenyegetik. Az indokok között említette az energiahordozók magas világpiaci árát, de egyéb kockázati tényezőkre is felhívta a figyelmet. Ide sorolta a legfontosabb német exportpiacokon, vagyis Kínában és az Egyesült Államokban tapasztalható gazdasági nehézségeket. (Az USA már technikai recesszióba került, Kínában pedig az idén jócskán lelassul majd a gazdaság.) Utalt arra is, hogy a németek várhatóan visszafogják a költekezést, s a piaci kereslet csökkenésével a gazdasági növekedés is gyengül.
Félelme nem alaptalan, hiszen a kiskereskedelmi forgalom (éves összehasonlításban) már júniusban minden korábbinál gyengébben teljesített. A német statisztikai hivatal (Destatis) szerint az ágazat forgalma reálértéken 8,8 százalékkal csökkent. Az EU átlaga valamivel jobbnak bizonyult, hiszen a közösség területén júniusban 2,8 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest, az eurózónában pedig 3,7 százalékkal.
A BDI az év elején, az Ukrajna elleni orosz invázió (február 24-ei) kezdete előtt, még arra számított, hogy az idén a német bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalék körüli lesz. Ám júniusban már alaposan felülvizsgálta az előrejelzést, és mindössze 1,5 százalékosra csökkentette a növekedési várakozást. Azzal a megjegyzéssel, hogy ez a szint is akkor érhető el, ha minden jól megy. Russwurm attól tart, hogy ez egyre valószínűtlenebb.
Az Ukrajna elleni háború (okozta nehézségek) és a júniusban 7,6 százalékos, júliusban 7,5 százalékos pénzromlás szintén komoly gondok forrása Németországban. A magas infláció hatásait tízmilliárd eurós adócsökkentéssel tervezi ellensúlyozni a pénzügyminisztérium. Ám nem biztos, hogy a tárca törvényjavaslatát, amelynek értelmében módosítanák az adómentes éves jövedelem felső határát, támogatja a kormánykoalíció minden pártja. Pedig elfogadása esetén jövőre adómentessé válnának a 10 632 euró alatti jövedelmek. Az összeghatárt 2024-től 10 932 euróra emelnék.
A cél az alacsony jövedelműek segítése. Christian Lindner pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a javaslat parlamenti elfogadásával, majd a törvény alkalmazásával csaknem 48 millió állampolgár helyzetén lehetne javítani. A legtöbbet keresők, vagyis az évi 277 826 euró feletti jövedelmet bevallók azonban továbbra is a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adóznának.
