A kontinentális Európa piacain a villamos energia ára hétfőn először haladta meg a megawattonkénti 600 eurót, ami a magas földgázár és az egész földrészre jellemző kedvezőtlen hidrológiai helyzet következménye – nyilatkozta a Tanjugnak Miloš Mladenović, a SEEPEX, a szerbiai és délkelet-európai villamosenergia-börze igazgatója.
– A piaci irányadó árat a legmagasabb termelési ár határozza meg, ami pillanatnyilag a gázüzemű villanyerőművek termeléséről mondható el. A gáz ára ingadozó, és ez tükröződik a gázra működő villanyerőművekből nyert áram 500 euró fölötti árán – tájékoztatott Mladenović. Kiemelte, jó, hogy Szerbia is része a páneurópai villamosenergia-piacnak, így hozzáférhető számára az áram. Térségünkben Bulgária és Románia hagyományos áramexportőr, nekik nukleáris és hőerőműveik is vannak, a franciaországi atomerőművek problémája azonban komoly gondokhoz vezethet Európában. A régiónkra vonatkozó előrejelzések szerint az év utolsó negyedében 650 euró körül alakulhat a villanyáram ára, 2023 első három hónapjában pedig 580 euró közelében lehet, magában Franciaországban azonban az 1000 eurót is elérheti. (Franciaország nukleáris nagyhatalom: tavaly még 56 reaktor működött az országban, melyek az áramtermelés több mint hetven százalékát adták. Mára jelentősen visszaesett a termelés az atomerőművekben, 29 reaktort le kellett állítani, mert több reaktorban is műszaki probléma lépett fel, ugyanis kikezdte őket az idő vasfoga. – A ford. megj.)
– Pillanatnyilag nálunk is, és a térség más országaiban is az állam támogatja a villanyáram árát, mert nyilvánvaló, hogy ilyen piaci árak mellett a fogyasztók képtelenek lennének fizetni a számlákat. Ez azt jelenti, hogy a lakosság és az ipar által elfogyasztott áram árát valójában az állam politikája szabja meg – mondta Mladenović. Szerbia esetében valóban lehetségesnek tartja az Azerbajdzsántól kedvezményes feltételekkel történő, Aleksandar Vučić elnök által bejelentett áramvásárlást, amire a határidős szerződéseken alapuló piaci együttműködésnek köszönhetően kerülhet sor. A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) tisztázatlan törvényi lehetőségek miatt még nem vesz ugyan részt az ilyen szerződések megkötésében, de folynak a konzultációk, és Mladenović szerint remélhető, hogy az év végére az EPS is a határidős piaci szereplők sorába léphet.
