Prahovo kikötőnél a Duna alacsony vízállása miatt felszínre került három, a második világháborúban elsüllyesztett hajó. Azoknak a hajóknak a kiemelését, amelyek akadályozzák a hajóforgalmat, októberben kezdik meg. Veljko Kovačević építészeti, közlekedési és infrastruktúraügyi minisztersegéd szerint 22 olyan hajó van, amelyeket a Duna alsó szakaszán emelnek ki.
Kovačević a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a második világháborúban elsüllyesztett hajók ciklikusan, szinte háromévente kerülnek felszínre. Több közülük robbanóeszközöket is szállított, így ezeket hatástalanítani kell.
Prahovónál, ahol a Duna a legkeskenyebb és a leggyorsabb, a második világháború idején a német csapatok elsüllyesztették a fekete-tengeri flottájukat, ugyanis nem tudtak vele átjutni a Vaskapu-szoroson. Ebben a bevetésben összesen 218 hajót, járőrcsónakot, sebesülteket szállító hajót küldtek a víz alá. A hajómaradványok majdnem 80 éve már szinte történelmi nehézséget okoznak az országnak. Eddig nem voltak meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tették volna a roncsok biztonságos kiemelését. A miniszter segédje emlékeztetett arra az esetre, amikor a román oldalon megkíséreltek kiemelni egy ilyen roncsot, de az felrobbant, és két búvár életét vesztette.
– Ma már rendelkezünk olyan technológiával, amely lehetővé teszi, hogy a fel nem robbant töltényekről felvételek készüljenek, és észleljünk mindent, ami a megsemmisítésükhöz szükséges műszaki dokumentáció elkészítéséhez kell – mondta Kovačević, majd hozzátette, ez a dokumentáció elengedhetetlen volt annak a kivitelezőnek a kiválasztásához, amely biztonságosan elvégzi a munkát. A nemzetközi pályázat nyitva áll, és októberben lesz ismert az eredménye, vagyis kiderül, hogy ki lesz a kivitelező.
Elmondta, a hajók kiemelésének projektuma 30 millió euróba kerül, további 2 millió euró pedig a munkafelügyelet díja. A költségek felét az Európai Beruházási Bank finanszírozza, másik felét pedig EU-támogatásból kapja az ország a WWF alapon keresztül.
– Becsléseink szerint a munkálatok legalább öt évig tartanak, mert a hajó részenkénti átvágásával, aknamentesítéssel zajlik a folyamat. Ha az aknamentesítés biztonságosan megtörtént, akkor folytatódik a hajó további darabolása. Ezt követően a hajó részeit a parton helyezik el, hogy a Műemlékvédelmi Intézet levéltári vizsgálatokat végezhessen, és megállapíthassa, milyen levéltári anyagokat őriz meg – hangsúlyozta Kovačević, majd hozzátette, a munkálatok elvégzése után az egész területet háborús emlékterületté nyilvánítják, ami a történelmi emlékeknek való adózás mellett is fontos, de idegenforgalmi látványosság is lesz.
A minisztersegéd a Tanjug hírügynökségnek elmondta azt is, hogy a hajóroncsok eltávolítása után javulni fognak a folyami közlekedés feltételei is. A Vaskapu 2 (Ðerdap 2) vízi erőműhöz vezető folyami úton a hajózási sáv csupán 80 méter, alacsony vízállásnál pedig csupán egyirányú hajózás lehetséges, ezért a hajók sokszor 4-5 órát is várakoznak, mire továbbhaladhatnak.
A Duna medrében a sodrás irányában a Vaskapu 2-től 5 kilométeres körzetben 21 olyan hajót azonosítottak, amelyek akadályozzák a hajózhatóságot. Szavai szerint van még egy hajó ezen a szakaszon, amely nem gátolja a forgalmat, de környezetvédelmi szempontból annak kiemelése is fontos lenne, hiszen már jelentős mennyiségű kőolajat bocsátott ki magából.
