Keményen támadta néhány vezető a minapi EU-csúcson az orosz–német érdekeltségű Északi Áramlat gázvezeték kibővítésének tervét. A bírálók elsősorban azt nehezményezik, hogy az új csőrendszer teljesen ellehetetlenítené az ukrán útvonalat, ez pedig ellenkezik az Unió gázellátási és geopolitikai prioritásaival. Másik fontos érvük, hogy az új vezeték (amely Ukrajna megkerülésével szintén Oroszországból juttatna Európába földgázt) tovább erősítené a függőséget Moszkvától.
Az új beruházás pártfogói nem értenek egyet ezzel. Szerintük a második Északi Áramlat megduplázná a jelenlegi két gázvezeték kapacitását (évi 63 milliárd köbméterre), ami még mindig jóval kevesebb az Ukrajnán át Európába érkező mennyiségnél.
A brüsszeli vita helyszínétől távolabb közben gőzerővel folyik egy teljesen új gázprogram megvalósítása. Az északnyugat-lengyelországi Świnoujście kikötőjébe ugyanis nemrég megérkezett az első katari hajó mintegy 210 ezer köbméter cseppfolyósított földgázzal (LNG). Ezzel megkezdődött az ott létesített terminál műszaki próbája, folytatása februárban esedékes. Akkor viszont már a Świnoujściétől továbbvezető szállítási hálózat tesztelése következik.
A német határhoz közeli lengyel gázkikötőnek és az onnan több irányba vezető csőrendszernek a jövőben fontos szerepet szánnak az országos ellátásban. A későbbiekben azonban már uniós szállítások kiindulópontjává válhat a komplexum. A lengyelországi vezetékekből – a gázösszekötő pontok (interkonnektorok) segítségével – ugyanis gond nélkül lehet szállítani Németország, Csehország, Szlovákia és Ukrajna felé.
Ehhez persze bővíteni kell a meglevő kapacitásokat. Bár erre később kerülhet sor, az új beruházásokat szinte borítékolni lehet. A terminált ugyanis már tervezésekor stratégiai jelentőségűnek minősítették, mivel az EU energiapolitikájához igazítva a gázellátási diverzifikáció egyik kulcsfontosságú elemét képezi.
A központ építése 2011 márciusában kezdődött, a tesztelési fázis pedig idén decemberben. A 830 millió euró összköltségű, két gáztárolós terminál teljes üzembe helyezése (vagyis 2016 közepe) után ötmilliárd köbméter kapacitással működik majd. Ha minden jól megy, Lengyelország éves földgázszükségletének harmadát elégítheti ki.
A Świnoujściéi létesítmény a horvátországi Krk szigeten létesítendő LNG-kikötőig vezető észak–déli gázfolyosó része. A horvátok azonban még csak döcögve haladnak az előkészületekkel. Az Unió az utóbbi időben többször sürgette Zágrábot, hogy mielőbb fogjon hozzá a munkához. Helyi illetékesek szerint az adriai LNG-terminál építése 2016 derekán kezdődhetne, beüzemelése pedig 2019-ben.
Krk szigetére szintén óriási hajókon érkezne a cseppfolyósított gáz, amelyet a kikötőben légneműsítenének, s csőrendszeren továbbítanák. Elsősorban azokba az EU-tagországokba, amelyek eddig főként az oroszoktól szerezték be a fontos energiahordozót, s emiatt ki voltak szolgáltatva Moszkva kénye-kedvének, meg árpolitikájának.
Litvániában már épült egy új LNG-terminál. Ennek köszönhetően a kis balti állam részben megszabadult az orosz függőségtől, s a korábbinál jobb gázárat is ki tudott alkudni Moszkvánál.
