Több energiaszakértő úgy véli, Szerbia elkésett az áramtakarékossági intézkedésekkel, ezeket már tavaly be kellett volna vezetni, amikor az emlékezetes nagy meghibásodás történt az obrenovaci Nikola Tesla hőerőműben. Velimir Gavrilović energetikai konzulens szerint már a múlt év végén, amikor a rossz minőségű szén kárt okozott a rendszerben, nyilvánvalóvá vált, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) a következő hónapokban nem fog tudni elegendő áramot termelni, hanem behozatalra kényszerül többszörös áron.
(Fotó: Beta)
– Helyes, hogy engedményeket kapnak a takarékoskodók, de ezeket a lépéseket már tavaly meg kellett volna tenni, már akkor le kellett volna kapcsolni a középületek díszkivilágítását, csökkenteni a közvilágítást, és spórolni az állami intézményekben. Ma a napi áramfogyasztás 20 százalékát külföldről kell beszereznünk, az idén az év utolsó negyedében ezt megawattóránként 600 euróért kapjuk, a jövő évre pedig már 700 euró áll a szerződésekben. Szeptember 1-jétől az ipari áram árának két hónapos időszakra 75-ről 91–95 euróra kellene emelkednie, majd 100 euróra, jövőre pedig 110-re, de ez még mindig kevés – magyarázta Gavrilović, majd azzal folytatta, hogy a számítások szerint az EPS-nek a megtermelt áram négyötöde megawattóránként átlagban 45 eurójába kerül, és ezt az áramot az összes áremeléssel együtt átlagban 65 euróért tudja eladni. A hiányzó egyötöd részért átlagban megawattóránként 650 eurót kell fizetnie, vagyis 10-szer annyit, mint amennyiért el tudja adni. Ennek az egyötöd résznek a magas áron való beszerzéséből erednek az EPS hatalmas veszteségei, melyek az idén október derekától a jövő év márciusáig, azaz a fűtési idény végéig 1,5 milliárd euróra fognak duzzadni.
Gavrilović szerint a takarékoskodóknak ígért engedmények most, amikor Szerbiában a villanyáram a legolcsóbb energia, nem fogják spórolásra ösztönözni az embereket, és nem valószínű, hogy a háztartások 10 százaléknál többet meg tudnak takarítani. Ez „épp olyan jelentéktelennek mondható mennyiség lesz, mint amilyen jelentéktelen az az 5 százalék, amivel csökkentik a rendszeresen fizetők számláját. Az lenne a legjobb, ha az állam hathatósabban támogatná a napelemek felszerelését a háztetőkre. Ez viszonylag gyorsan elvégezhető, és jelentősen csökkentené a víz- és hőerőművekben megtermelt, valamint a külföldről behozott áram fogyasztását”.
Željko Marković energiaszakértőnek is az a véleménye, hogy már jóval korábban intézkedni kellett volna 10-15 százalék áram megtakarítása érdekében. „Nemcsak a nagy kiadás a gond, hanem az is, hogy nem lesz kitől venni áramot, mert nincs a piacon” – mondta Marković. Számos lehetséges takarékossági módra hívta fel a figyelmet: Vasárnap nem kellene kinyitniuk az üzleteknek, ahol csak lehet, meg kell szervezni az otthonról való munkavégzést, nappal kell lebonyolítani a sportrendezvényeket, amikor nincs szükség reflektorokra stb.
