Megelégelte a vállalkozók és gazdálkodók jogainak védelmére alakult országos egyesület a minimálbér-emelés körül évente ismétlődő forgatókönyvet, tudniillik az úgynevezett tárgyalások valójában mindig az államgépezet egyoldalú döntésére korlátozódnak. Pedig, állapítja meg tegnapi közleményében a tömörülés, a Pénzügyminisztérium egészen jó irányt jelölt ki a bérek adó- és járulékterheire vonatkozóan. Miért ne lehetne tehát a rendszert azonnal összehangolni ezekkel a minisztériumi irányelvekkel?
(Fotó: Ótos András)
„A nettó keresetek növelése a bérterhek csökkentésével egyidejűleg csak azoknak az államapparatcsikoknak nem felel meg, akik mesterkedni szeretnének a nagytőkés lobbik támogatásával a hazai vállalkozók és a magánszektor kiskeresetű foglalkoztatottjai kárára” – fogalmaz tegnapi közleményében az egyesület. Emlékeztet arra, hogy a Pénzügyminisztérium utóbbi két évben tett lépései jól meghatározták, milyen irányban kell mozogni az alacsony bérek adó- és járulékterheit illetően. Ezek közé az irányelvek közé tartozik például az is, hogy havi 64.000 dináros szintig mentesítik az állami terhek alól a szabadúszók keresetét, amivel valójában „meghúzták a határt az önfoglalkoztatott és a szociális eset között”. A vállalkozókat védő egyesület szerint éppen ezt a 64.000 dináros összeget kellene meghatározni a túléléshez szükséges minimumként. Egy másik állami intézkedés szerint a korábban munkanélküliként nyilvántartott, újonnan alkalmazottak után fizetendő adók és járulékok akár 70 százalékát is elengedik abban az esetben, ha nettó keresetük legkevesebb 55.000 dinár. Mindennek alapján a vállalkozókat támogató egyesület szerint az lenne a reális, hogy a minimális bruttó kereset 64.000, az adók és járulékok összege maximum 9000, a nettó minimálbér pedig 55.000 dinár legyen. Szerintük ugyanebbe az irányba mutat az átalányadózáskor alkalmazott megoldás, miszerint évi hatmillió dináros bevétel a határ, amely alatt még csak 7-8 százalék az adó. A vállalkozók és gazdálkodók védelmét felvállaló egyesület végül rámutat arra is, hogy tagjai főleg vállalkozók és mikrocégek tulajdonosai, akik maguk is munkások a saját vállalatukban, tehát mindkét szemszögből rálátásuk van a helyzetre.
A jövő évi minimálbérre vonatkozó tárgyalások határideje két hét múlva lejár, és ha a szakszervezetek, a munkaadók és az állam nem tud megállapodni, a kormány szabhatja meg az összeget. A államfő (mindenkor mérvadónak számító) véleménye szerint 40 000 dinár lenne a reális, a szakszervezetek a fogyasztói kosár ennél jóval magasabb értékéhez ragaszkodnak, a munkáltatók pedig az adóterhek csökkentésétől tennék függővé a legkisebb bért. Utóbbiaknak a kormány augusztus 19-én felajánlotta, hogy a bér adómentes részét 19 300 dinárról 21 712 dinárra növeli, azaz 12,5 százalékkal csökkenti az adó- és járulékterheket. Az egészségbiztosítás összegét is csökkentené, de akkor nem hangzott el, hogy mennyivel.
