Tegnap óta 6,5 százalékkal drágább a villanyáram, az Energiaügynökség még július végén jóváhagyta a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) áremelési kérelmét. A garantált ellátásra jogosult vásárlók, vagyis a háztartások és a kisfogyasztók számára az áram kilowattórája, adók és illetékek nélkül, 8,144 dinár.
A drágulás azt jelenti, hogy például a havonta átlagban 460 kWh-t fogyasztó háztartás októberben érkező szeptemberi villanyszámláján az eddiginél csaknem 300 dinárral nagyobb összeg szerepel majd.
(Fotó: Ótos András)
– Az előző időszakban az EPS-ben történt meghibásodásoktól függetlenül az áramnak mindenképpen drágulnia kellett. Oda kell figyelni a szociálisan veszélyeztetett fogyasztókra, hogy szükség szerint lehetővé tegyék számukra az állami ártámogatást – nyilatkozta a biznis.rs üzleti portálnak Nenad Jovanović energiaszakértő, aki szerint az ilyen arányú áremelés tarthatatlan, mint ahogyan a Költségvetési Tanács sem tartja elegendőnek (júliusban 15-20 százalékos emelést javasolt).
A kormány keddi ülése után nyilvánosságra került az ipari áram drágulási aránya is. A testület azt a javaslatot továbbította az EPS-hez, hogy szeptember 1-jétől az év végéig a gazdaságnak 95 eurót számoljanak fel megawattóránként, áfa nélkül. A kormány szerint ez a drágítási arány nem sodorja veszélybe a vállalatok zavartalan működését, az energiaszakértők viszont már korábban az áremelés kedvezőtlen következményeire figyelmeztettek. „A gazdasági vállalatok reagálása attól függ, hogy termelésük mennyiben támaszkodik a villanyáramra. A nagyfogyasztóknak ez mindenképpen komoly pénzügyi csapást jelent, és nehezen hihető, hogy majd a saját kárukra alakítják áraikat, tehát számolni kell azzal, hogy a termelési költségeik növekedése tükröződni fog a kiskereskedelembe kerülő termékeik árán, ami végeredményben újabb löketet ad az inflációnak” – fejtette ki véleményét Jovanović.
A Bányászati és Energiaügyi Minisztérium ugyancsak kedden hozta nyilvánosságra az áramfogyasztás csökkentésére vonatkozó ajánlásait, melyek elfogadásával az államigazgatásban, a helyi önkormányzatokban, a vállalatokban és a háztartásokban 15 százalékos megtakarítást lehetne elérni a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Saša Đogović közgazdász szerint elsősorban az EPS korábbi vezetőségének mulasztásai juttattak bennünket oda, hogy áramkivitel helyett behozatalra szorulunk. A hatalmas kiadásokat főleg az üzemanyag jövedéki adójából fedezi az állam, magyarán, a lakosság zsebéből teremti elő.
