November 1-jétől sem lesz problémája az országnak a szükséges kőolajmennyiség biztosításával – utalt Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter ahhoz a dátumhoz kötődő kétségekre, amelytől kezdve az uniós szankciók miatt Szerbia sem vásárolhat kőolajat Oroszországtól.
A Betának nyilatkozó miniszter hozzátette: a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) már most is szerez be olyan kőolajat a szabadpiacon, amely nem orosz eredetű. Ezt korábban is megtette, amikor az orosz energiaforrás drágább volt. Az elmúlt két hónapban azért növelték meg az orosz kőolaj mennyiségét a behozatalban, mert olcsóbb volt, mint a mások által kínált fekete arany – magyarázta Mihajlović.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a NIS már azon munkálkodik, hogy novembertől más forrásokból biztosítsa a szükséges kőolajmennyiséget: az adriai kőolajvezetéken (JANAF) keresztül éppúgy beszerezhető a nem Oroszországból származó kőolaj, mint a konstancai kikötőn keresztül – mondta az energiaügyeink nagyasszonya, aki kitért a szükséges gáz és villanyáram biztosítására is.
EGYMILLIÁRD KÖBMÉTER GÁZ HIÁNYZIK
Szerbia 70 százalékát behálózzák a gázvezetékek: ötmillió lakos él olyan területen, amelyen hozzáférhet ehhez az energiaforráshoz. A tervek szerint a környező országokkal is megépítik a csatlakozásokat, ennek köszönhetően tovább növekszik a belső hálózat lefedettsége is. Ugyanis az a cél, hogy minél többen használjuk ezt a tiszta energiaforrást – mondta a miniszter.
Kitért a téli szükségletek biztosítására is: 3,2 milliárd köbméter földgáz érkezik Oroszországból, félmilliárdot tartalékolunk a bérelt magyarországi tárolókban, Udvarnokon pedig 280 millió köbméter gázt őrzünk télre. A jelenlegi felmérések szerint a Srbijagas Közvállalatnak még egymilliárd köbméter gázt kell biztosítania ahhoz, hogy a lakosság és az ipar átvészelje a telet – sorolta az adatokat Mihajlović, aki szerint nehéz megmondani, hogy ez mennyibe fog kerülni. Az árak ugyanis folyamatosan változnak, így jelenleg csak annyi biztos, hogy a jövőben további 1,5 milliárd eurót kell elkülöníteni erre a célra.
Nemrégiben ugyanis a tervek még arról szóltak, hogy jövő év márciusáig gáz- és árambehozatalra hárommilliárd eurót kell költenie az államnak: a jelenlegi becslések viszont ötmilliárd felé haladnak – hozta nyilvánosságra a miniszter.
AZERBAJDZSÁNI REMÉNYEK
Mihajlović kiemelte, hogy az azerbajdzsáni gázbehozatalra vonatkozó egyeztetések a végükhöz közelednek. Ezzel a hazai szükségletek 40-50 százalékát lehet majd biztosítani. Hozzáférhető áron azonban akkor tud érkezni földgáz Azerbajdzsánból, amikor megépül a Niš–Dimitrograd-csatlakozás – mondta a miniszter.
Hozzátette: az állam arról is tárgyal a közel-keleti országgal, hogy bérbe veszi a nagyfeszültségű kapacitásait annak érdekében, hogy villanyáramot importáljon Szerbiába.
Ugyanakkor arra törekszik az államvezetés, hogy a hazai termelés növelésével csökkentse a behozatali szükségleteket. Ezért hagyták jóvá a szén importját is – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ha a kitűzött célt teljesítve a takarékossággal sikerülne 15 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, akkor már csak a szükségletek kis százalékát kellene külföldi forrásokból biztosítani.
AKKOR SINCS ELÉG, HA DRÁGÁBB
Az energiaügyi miniszter ismét kiemelte, hogy az energiabiztonságot kizárólag úgy lehetett szavatolni, hogy megdrágították az ipari áramot. Mint arról a napokban beszámoltunk, a szerb kormány javasolta az országos szolgáltatónak, hogy az eddigi 75 euró helyett 95-öt fizettessen megawattóránként. Mihajlović szerint figyelembe kell venni, hogy Európában ugyanezért 540–630 eurót fizetnek az ipari fogyasztók.
Újságírói kérdésre a miniszter elmondta, hogy az állam nem engedheti meg magának, hogy az egyetlen országos áramszolgáltató ne tudja kifizetni a 1,5 milliárd eurós adósságát. Ugyanennyit költött már el az idén a villanyáram behozatalára, a nemzetközi piaci árak viszont továbbra is emelkednek, és egyes becslések szerint elérhetik a megawattóránkénti 900-1000 eurós árat is. Az állam ezt kénytelen biztosítani, még más befektetések kárára is – mondta a miniszter, és ismét hangsúlyozta, hogy évtizedes problémákat oldanak meg jelenleg a Szerbiai Villanygazdaságban.
Mihajlović a helyzet egyedüli megoldását a Vaskapu 3-as számú erőművének, illetve a bistricai erőmű megépítésében látja. Ezekkel ugyanis „zöld ágra vergődhet” mind környezetvédelmileg, mint gazdaságilag az országos szolgáltató – véli a miniszter.
