A jelenlegi számítások szerint az országban az idén összesen mintegy 660.000 tonna napraforgót takarítanak be, ami annyit jelent, hogy nemcsak a hazai szükségletekre lesz elég, hanem exportálhatunk is. Ezt Sunčica Savović, a Žita Srbije egyesület igazgatója nyilatkozta a Tanjugnak. Szerinte a változékony, időnként esős időjárás miatt az aratás a hónap végéig is elhúzódhat, a kezdeti eredmények a várakozásoknak megfelelően gyengébbek.
(Fotó: Diósi Árpád)
– Az idén 245.000 hektáron terem napraforgó, nagyjából 30.000 hektárral nagyobb a vetésterülete, mint tavaly. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok szerint országos viszonylatban 2,7 tonnás hektáronkénti hozam várható, tehát összesen 660.000 tonnát takaríthatunk be, a tavalyi termésnél 15.000 tonnával többet. Az aszályos évekre az ilyen hozamok jellemzőek, ilyen volt 2015 és 2017 is. Tavaly valamivel több csapadékot kaptunk, és 645.000 tonna napraforgónk lett, ebből nekünk 580.000 tonnára volt szükségünk. Az előző, 2021/22-es kereskedelmi évben 83.407 tonna napraforgót és 132.000 tonna napraforgóolajat szállítottunk külföldre. A több hónapos kiviteli tilalom miatt júliusban a szokásosnál jóval több étolaj volt raktáron. A hónap elején mintegy 45.000 tonna, részben finomítatlan étolajkészletünk volt, majd július második felében és augusztusban 16.000 tonnát exportáltunk, tehát az újabb piaci esztendő kezdetére 30.000 tonna maradt – ismertette Savović.
A számítások szerint az idén várható 660.000 tonna napraforgóból 300.000 tonna étolajat sajtolhatnak, ebből a hazai fogyasztásra 80.000–100.000 tonnára lesz szükség. Feldolgozásra és egyéb fogyasztásra összesen kb. 580.000 tonna napraforgót hagynak itthon, kivitelre pedig, ugyanúgy, mint tavaly, 80.000–90.000 tonna olajos mag és 150.000–200.000 tonna étolaj jut.
