Évtizedek teltek el úgy, hogy a Nyitott Balkán országai (Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia) – ez az egész Nyugat-Balkánra is vonatkozik – nem törődtek azzal, hogy az energiabeszerzés és -ellátás terén mélyítsék az együttműködést, vagy legalább felújítsák a meglévő hálózatokat. Erre Dimitar Kovacsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke mutatott rá Belgrádban, a Nyitott Balkán kezdeményezés országainak csúcstalálkozóján, amelyen egyebek mellett az energiabiztonságot érintő együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak.
Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter, valamint a Belinda Balluku, Albánia infrastrukturális és energiaügyi minisztere által pénteken, a Szerbia Palotában aláírt együttműködési szándéknyilatkozat alapján az Albániában tervezett LNG-terminál (folyékonyföldgáz-elosztó állomás) és a villamosenergia-kapacitások bővítése mellett a zöld energiaforrások terén alkalmazott tudományos tapasztalatok cseréjére, valamint a szállítási és tárolási kapacitások bővítésére is hangsúlyt fektetnek.
Tárgyaltak ugyanakkor Szerbia és Észak-Macedónia energiatárolási lehetőségeiről, amely elsősorban a gázkapacitásokra vonatkozik, valamint szó volt a villamosenergia-szolidaritásról, valamint a közös jövőbeli projektek finanszírozásáról is.
Dimitar Kovacsevszki Észak-Macedónia példáján szemléltette, milyen nehézségekkel küzdenek a Nyitott Balkán országai, és kiemelte, ahhoz, hogy az importált villamos energia árát azon a szinten tudják tartani, amit a polgárok el tudnak viselni, az árkülönbséget az állami költségvetésből kell pótolniuk. Észak-Macedónia a múlt héten 50 millió eurót utalt át a villamos energia előállításával foglalkozó cégeknek. Ezáltal az előállítás költségeinek 80 százalékát fedezik.
– A legjobb minőségű szén Albániában és Görögországban van, de mindkét ország megemelte az árakat. Még nem olyan régen 43 euróért be tudtuk szerezni a szén tonnáját, jelenleg ugyanennyi 93 euróba kerül. A kőolaj és kőolajszármazékok árának emelkedésével pedig a hazai áramtermelés költségei is magasabbak – mondta Kovacsevszki. Rámutatott, az észak-macedóniai vezetés is a megújuló energiaforrásokban, mindenekelőtt a napelemparkok felállításában gondolkodik, hogy a megújuló energiaforrások minél nagyobb mennyiségben vegyenek részt az áramtermelésben. Rámutatott, hogy a napelemparkok megépítésén regionális projektumként gondolkodnak, és Szerbiával, valamint Albániával közösen valósítanák meg.
Megtudtuk, a Nyitott Balkán belgrádi csúcstalálkozóján aláírt megállapodás alapján, ha Észak-Macedónia felesleg áramot termel, azt Szerbiának vagy Albániának kínálja majd fel. Szavai szerint optimális áron.
Hozzátette, Szerbia rendelkezik jelentős mennyiségű földgázzal, ám az elmúlt 30 év politikai viszontagságai miatt Szerbia és Észak-Macedónia között nem épült összekötő csővezeték, és erre nagy szükség lenne. A középtávú tervek között szerepel az Észak-Macedónia és Görögország közötti csővezeték megépítése, amivel az LNG-terminálra tudnának csatlakozni. Elmondta, tervben van még a Thesszalonikitől Észak-Macedóniáig vezető csővezeték, amit Szerbia és Albánia irányában is folytathatnak.
Edi Rama, Albánia kormányfője elmondta, nagyobb mennyiségű földgáz- és kőolajtartalékokra leltek Délkelet-Albániában, a Shpiragu hegység területén, a feltárási munkálatok még folynak.
Albánia és Szerbia közös érdeke, hogy áttérjen a megújuló energiaforrásokra. Albánia nagymértékben függ a vízerőművektől, Szerbia pedig a hőerőművektől. Mivel Szerbiának nagy szüksége van szénre, ez az a terület, amelyen együtt tudnának működni az energiatermelés tekintetében.
– A földgáz kapcsán Albánia történelmi jelentőségű lehetőséget kapott arra, hogy újragondolja a Vlora-kikötő lehetőségeit. Folyamatban van egy projektum, ami alapján a kikötő LNG-terminállá alakul át. A Vlora vízerőmű ugyanakkor nagyobb infrastruktúrával több villamosenergiát tud majd előállítani kőolajból. Ez a projektum köti majd össze Albániát Észak-Macedóniával és Koszovóval – mondta Rama, majd hozzátette, alapvető céljuk, hogy Albánia energiakivitellel foglalkozzon, és teljesen függetlenné váljon. Ám egyelőre még a saját szükségleteit sem tudja ellátni.
Aleksandar Vučić államfő arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán együttesen kér majd segítséget az EU-tól az energiahordozók beszerzésére, és arra kéri majd az európai közösséget, hogy vonják be a balkáni országokat is az EU egységes energiabeszerzésre vonatkozó rendszerébe. Mint mondta, ez jelentősen megkönnyítené a tél átvészelését nemcsak a Nyitott-Balkán országai, hanem Bosznia-Hercegovina és Montenegró számára is.
Vučić hangsúlyozta, ha Szerbiának lenne jó földgázkapcsolata Észak-Macedóniával, akkor most egyikőjüknek sem lenne gondja az árammal. Lenne földgáza mindkét országnak, hiszen nekik nincs kellő mennyiségű földgázuk, Szerbiának pedig nincs kellő mennyiségű tározókapacitása.
