A Marsall-szappan
A napokban tiltakozó levelet juttatott el a közvéleményhez a nagybecskereki Luxol kozmetikai cikkeket gyártó ház dolgozóinak egy csoportja. A névtelenségbe burkolózók szerint véleményüket osztja a gyár dolgozóinak a többsége (170), és azt állítják, hogy „elfelejtettek és megalázottak” közben pedig megelégelték a médiakampányt, amelynek egyetlen célja, hogy sikeresnek mutassa be a gyárat és a vezetést.
Az elégedetlenkedők szerint február óta nem kaptak fizetést, és emiatt már hatvanan beperelték a gyárat, mert más módon nem bírják megvalósítani a törvény által garantált jogukat. De emiatt számos kellemetlenségük is van, mivel a vezetés felmondásokkal fenyeget, „belső ellenségnek”, politikai pártok embereinek nevezve őket. A tiltakozók szerint az előállt helyzet elsősorban a vezetés elmúlt kétévi rossz ügyviteli politikájának a következménye. Ugyanakkor tragikomikusnak ítélik azt, hogy a gyárat jelenleg az egykori szakszervezeti vezetők irányítják, a szakszervezet viszont semmit sem tesz a dolgozók érdekében. Sőt, az elnök még a szakszervezet közgyűlését sem akarja összehívni. Miközben a dolgozók szorgalmasan és fegyelmezetten dolgoznak, addig soha eddig nem voltak rosszabbul fizetve. Közben a vezetés folyamatosan sértegeti, és felmondással fenyegeti őket. Ezért az elégedetlenkedő dolgozók azt üzenik, hogy ezt nem tűrik többé, és ha kell, a tiltakozásukat radikálisabb formában folytatják.
Vladimir Zlatanović ügyvezető igazgató hallott a dolgozók tiltakozásáról és nem vitatja el, hogy a béreket rendszeresen kell fizetni, de mint mondja, a Luxolt egyéb gondok hátráltatják. Emlékeztet, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt a gyár élére került, akkor nem termeltek, a dolgozók kényszerszabadságon voltak, a raktárak megteltek, a bankok felé pedig nagy volt az adósságuk. Sikerült újraindítani a termelést, jelenleg két műszakban, három termelési vonal dolgozik. A pénzügyi gondokat azonban szerinte nem lehet máról-holnapra megoldani. A legnagyobb gond pedig az, hogy kinnlevőségeiket nem könnyű megfizettetni, különösen a nagy üzletláncoktól. Az áru kifizetésének a határideje 90-120 nap között van, a gyakorlatban viszont ez elhúzódik 180, sőt 200 napra is. Ilyen helyzetben pedig a Luxol nem rendelkezhet a saját jövedelmével, amelyből törleszthetné adósságait. Ehelyett a kereskedők zsarolják őket. Az igazgató szerint mégis reménykeltő, hogy sikerült biztosítani a termeléshez szükséges nyersanyagot szeptemberre és októberre.
A Luxolban a tavasszal nagydobra verték Tito szappanja termelésének újraindítását, amit fennállásuk 125. évfordulója alkalmából terveztek. Azt szerették volna, hogy hamarosan a hazai és a külföldi piacra kerüljön egy kiváló minőségű, a legjobb hazai, természetes nyersanyagokból (méz, boróka) készült, és a svájci Luz kompánia könnyű olajával illatosított, különleges szappan, Marsall néven. A neve onnan ered, hogy ezt a szappant a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben személyesen Josip Broz Tito számára gyártották – méghozzá káros tartósítószerek nélkül. A szappant az eredeti minta szerint gyártják, speciális ötvözetből készült eredeti kaptafában, melyen eredeti metszet van. Az igazgató szerint már készen állnak a második sorozat gyártására, ami rendkívül bonyolult és drága, mert a Marsall-szappan sok összetevőből készül.
