Tegnap délben Csókán, az önkormányzat épületében dr. Predrag Mijić községi elnök, tartományi képviselő köszöntötte a tartományi parlament mezőgazdasági bizottságának tagjait, akik az állami földek bérbeadásával kapcsolatban a saját községükben szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással. Vajdaságban megközelítőleg 300 000 hektár mezőgazdasági termelésre alkalmas állami tulajdonú földterület van, ebből az év közepéig alig több mint 170 000 hektárt adtak ki bérbe.
A csókai állami földek bérbeadása a rendezetlen kataszter miatt az átlagosnál is vontatottabban haladt. Erről Zoran Jovanov a községi földbérbeadási bizottság elnöke számolt be:
– Az állami földek bérbeadásáról szóló 2006-os törvény meghozatala óta Csóka községben az idén augusztusban az első körben a 6350 hektár állami földből 4120 hektárt adtunk bérbe. Átlagban 7100 dináros hektáronkénti bérleti díjat értünk el, ami a bánáti földek minőségéhez viszonyítva átlagos piaci árnak minősíthető. Sajnos a helyi mezőgazdasági termelők közül kevesen érdeklődtek az állami földek iránt, pedig elsőbbséget élveztek volna a bérbeadáskor. Valószínűleg attól tartottak, hogy a nagy privatizált magánbirtokok majd felverik az árakat, de erre nem került sor. Lehet, hogy az jelentette a problémát, hogy az árverésre került állami parcellák mérete 20–350 hektárig terjedt, ami meghaladta volna a magángazdálkodók erejét – mondta a községi bizottság elnöke.
Az állami földek bérbeadásával kapcsolatos visszásságokról is sok szó esett a bizottság ülésén. Többen említették, hogy a magánosított mezőgazdasági vállalatokban dolgozók rokonságából jelentkeztek bérlők, akik a licitációra kerülő földterület mellett korábban megvettek egy-két hektár földet és földszomszédként elsőbbséget élveztek a licitáció alkalmával.
Nenad Borović a rumai képviselő-testület elnöke arról számolt be, hogy az állami földek egy részét korábban jogtalanul bitorló személyek egyszerűen nem engedték a területre a jogos bérlőt. A rendőrséget kellett segítségül hívni, hogy érvényt szerezhessenek a bérletből adódó jogaiknak, hiszen kölcsönöket vettek fel és nem tudták művelni a bérelt területet.
A másik nagy gond, hogy az úgynevezett földbirtokosok az egekig felverték a bérleti díjat, így hektáronként helyenként 30-80 ezer dináros bérleti díjat értek el, ami abnormálisan magas, kigazdálkodni nem is lehet. Az ilyen áron megszerzett földek bérlőinek természetesen eszük ágában sincs fizetni. A bérleti díjak mindössze öt százalékát sikerült behajtani, ami égetően nagy probléma, mivel hiányzik a pénz a községi költségvetésből. A felelőtlenül licitáló spekulánsokkal bíróságon kívüli kiegyezés lehetséges, de ekkor már csak a kikiáltási árat lehet megvalósítani a bérbe vett földekért – mondta a rossz tapasztalatok alapján a bizottság rumai képviselője.
Tóbiás József az adai földbérbeadás tapasztalatait vázolta:
Az adai község határában 3655 hektár állami föld van, ebből 1847 hektár öntözhető. A probléma forrása, hogy nem lehet tudni, melyik parcella az államé és melyik a privatizált mezőgazdasági birtoké. A tulajdonos szeretné az állammal megfizettetni az öntözőrendszert. Ada községben a földbérlet megfizettetése 90 százalékos, a bérleti díj átlagosan 15 500 dinárt ér el hektáronként.
A mezőgazdasági bizottság az állami földek bérbeadásával kapcsolatban felmerült problémák gyakorlati megoldásán dolgozik. A bérlet megfizettetésének hatékonyabbá tételét tartják a legsürgetőbb megoldásra váró feladatnak.
