Szerbiának jövőre 3-4 milliárd euró kölcsönt kell felvennie, mert 4 milliárd euró körüli, korábbi adósságot kell törlesztenie, közben pedig a kamatlábak jelenleg legkevesebb 7-8 százalék körül járnak. Ez abszolút nem kifizetődő pénzköltés, és még egy magyarázat arra, miért kell az államadósságot hosszú távon ellenőrzés alatt tartani – magyarázta Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke Szerbia Képviselőházának pénzügyi bizottságában, a Tanács tavalyi munkájáról szóló jelentés bemutatásakor. Mint korábban több ízben, ezúttal is arra figyelmeztetett, hogy Szerbia számára még a közép- és kelet-európai országokhoz képest is nagyon drágák a hitelek, mert a kamatláb 50 százalékkal magasabb, mint ezeknek az államoknak. A Költségvetési Tanács elemzése szerint arra kellene törekedni, hogy az államadósság megközelítőleg a bruttó hazai termék (GDP) 50 százaléka legyen. Tavaly a GDP-arányos közadósság 57 százalék volt, s a becslések szerint az idén is ennyi lesz.
– Fontos lenne leszorítani 50 százalék körülire az adósságot. 2014 és 2017 között, az ország pénzügyeinek helyreállítási időszakában és az azt követő néhány évben a GDP 52 százalékára sikerült lefaragni az államadósságot, és ez nagy eredmény volt. Ez tette lehetővé, hogy amikor beütött a koronavírus-járvány, a kormányzat meg tudta oldani a gazdasági és egészségügyi válsággal járó gondokat, és nem kellett a közadósság és a költségvetési hiány miatt aggódnia. Az intézkedések nagy költségekkel jártak, emiatt a GDP-hez mért adósság 57 százalékra ugrott, és ez a krízishelyzetre való tekintettel akkor indokolt is volt. Csakhogy nyakunkon egy újabb válság, ezért a tartozást ismét vissza kell állítani 50 százalékra. A Maastrichti Szerződésbe foglalt kritérium, mely szerint az EU tagországaiban a teljes államadósság nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál, Szerbiára nézve nem meghatározó mérce, ennek egyik oka pedig éppen az, hogy nekünk sokkal magasabb az eladósodás ára, mint az uniós államoknak – fejtette ki Petrović.
Emlékeztetett a tavalyi és tavalyelőtti helikopterpénzekre, melyek szétosztása érdekében az állam 6 milliárd euró kölcsönt vett fel, és amelyek miatt ismét felduzzadt a közadósság. Mint mondta, a lakosságnak és a gazdaságnak kiutalt egyszeri segélyek nagyobb része indokolt volt, a többi viszont nem tekinthető célzott támogatásnak. „Becslésünk szerint körülbelül kétmilliárd dinárral többet költöttek erre, mint kellett volna, most viszont, a drága hitelek idején jól jönne az a pénz” – mondta a Költségvetési Tanács elnöke, hozzáfűzve, hogy az idén is folytatódott a lakosság bizonyos kategóriáinak gazdasági és szociális igazoltság nélküli segélyezése, és csak remélni lehet, hogy ez 2023-ban megszűnik. A Tanács véleménye szerint a kormány kizárólag közberuházásokkal tudja serkenteni a gazdasági növekedést, ezért válságos években, amilyen a következő esztendő is lesz, ne ezeken a beruházásokon takarékoskodjanak. „Ez az egyetlen forrás, amelytől némi gazdasági növekedés remélhető az általános hanyatlás közepette” – fogalmazott Petrović.
