A fizetésekre számolt jelenlegi magas járulékok, a munkaügyi törvény által megfogalmazott követelmények, előírások jelentősen nehezítik a szerbiai munkáltatók boldogulását. Megnehezítik a vállalatvezetést abban, hogy meghatározott időre csupán egy évig foglalkoztathat munkásokat, hogy nincs lehetőség a rugalmasabb munkaidőre, hogy kötelesek a ledolgozott szolgálati évekre számolt végkielégítés összegét kifizetni, ugyanakkor mindez jelentős kiadás az országban tevékenykedő vállalatok számára – derült ki abból a tanulmányból, amit a Szerbiai Munkáltatók Szövetsége és a Szerbiai CEFE végzett.
A tanulmány során 202 kis- és középvállalkozás, valamint nagyobb vállalatok menedzsereit, igazgató véleményét kérték ki. Azt szerették volna megtudni, melyek azok a tényezők, amelyek kedvezőtlenül hatnak a vállalatok mindennapi tevékenységére és fennmaradására. A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007-ben Szerbiában 2 002 347 személy volt munkaviszonyban, 2012-re azonban számuk 1 727 048-ra csökkent, vagyis a gazdasági válság bekövetkezése után 13,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Mint arra Dragoljub Rajić, a Szerbiai Munkáltatók Szövetségének igazgatója rámutatott, a munkahelyek leépítése elsősorban, az esetek 98 százalékában, a kis- és középvállalatokat érintette, éppen azt a szektort, amely egyébként a legjobban közrejátszik a szerbiai gazdaság fellendítésében.
A MULASZTÁS ÁRA
A tanulmány arra is rámutatott, hogy a gazdasági válság mellett számos más tényező is kihatott a munkahelyek felszámolására, például az is, hogy a tranzíciós folyamatok számos vállalatot átszervezésre kényszerítettek, ugyanakkor az EU törvényi előírásainak előzetes hatásfelmérés nélküli alkalmazása is ezt eredményezte, valamint az évek óta jelen levő kedvezőtlen gazdasági hangulat is hozzájárult ehhez a kedvezőtlen folyamathoz. Mint a tanulmányban megfogalmazták, amiatt, hogy nem módosították idejében a még a szociális beállítottságú, nem gazdasági alapokon nyugvó régi munkaügyi törvényt, és így nem érvényesülhet a flexibilis munkavállalás gyakorlata, öt év alatt 275 299 személy maradt munka nélkül. Többen közülük feketemunkát vállaltak, vagy a szürkegazdaság területén alkalmazzák őket. Nem hivatalos felmérések szerint ma Szerbiában mintegy 600 ezertől 1,05 millió ember él a szürkegazdaságból, számuk 2008 és 2012 között ugrott meg.
Aleksandar Stevanović, a Szerbiai CEFE főtitkára a tanulmányban szereplő adatokat elemezve rámutatott arra, hogy Szerbia Spanyolország mellett Európában a legrosszabb helyen áll a szürkegazdaságot illetően. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy feketén dolgozzanak, ugyanis ha eleget tesznek a munkaügyi törvényben megfogalmazott követelményeknek, nem tudják felvenni a versenyt a szürkegazdaságban dolgozókkal. A kis-, közepes és nagyvállalatokban végzett kutatás során kiderült, hogy a munkaadók többsége – ha arra módja lenne – jobban megbecsülné az alkalmazottját, így viszont minimális munkaerővel dolgozik.
A VÉGKIELÉGÍTÉS MINT AKADÁLY
Az ország számára legnagyobb gondot a 45 évnél idősebb személyek foglalkoztatása jelenti. A vállalatok nem akarják őket foglalkoztatni, annak ellenére sem, hogy nagy a munkatapasztalatuk, mert az érvényben levő munkaügyi törvény szerint ha leépítésre kerülne sor, a szolgálati évek után végkielégítést kellene fizetniük. Ez az egyik változtatás, amit a munkaügyi törvény módosításánál javasolni fog a szövetség, vagyis hogy a vállalatok technológiai felesleg esetén csupán az adott vállalatban eltöltött munkaévek után kötelesek majd kifizetni a végkielégítést. A tanulmány ugyanis arra mutatott rá, hogy a munkaadók így könnyebben szánnák rá magukat a 45 évnél idősebb személyek foglalkoztatására.
MEGHATÁROZOTT IDEJŰ FOGLALKOZTATÁST
Kiderült ugyanakkor, hogy az is megkönnyítené a foglalkoztatást, ha a munkáltatók lehetőséget kapnának arra, hogy a munkaidő nyolc óra alá csökkenjen, valamint arra, hogy meghatározott időre a jelenlegi legfeljebb egy év helyett 2-3 éves szerződést írjanak alá az alkalmazottaikkal. A begyűjtött adatok szerint jelenleg egy vállalatban az alkalmazottak 14,9 százalékát foglalkoztatják meghatározott időre. Ha lehetőség nyílna a 2-3 éves meghatározott időre való foglalkoztatásra, nem növekedne az ilyen módon foglalkoztatottak száma, és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, több alkalmazott juthatna munkához.
ADMINISZTRÁCIÓS FÉKEK
A legnagyobb megterhelést az adminisztrációs folyamatok, illetve a fizetésekre számolt járulékok kifizetése jelenti a vállalatok számára. A Szerbiai Munkáltatók Szövetsége szerint ha ezeket az adminisztrációs követeléseket egyszerűsítenék, a vállalatok is jobban boldogulnának, hiszen ezek a folyamatok nemcsak időt, de jelentős költséget is jelentenek a munkaadók számára. Dragoljub Rajić kiemelte, az előírások és az adminisztrációs folyamatok csak a kereskedelmi szektorban a vállalatok számára éves szinten összesen 107 millió euróba kerülnek, ami 19 ezer lehetséges munkahelyet jelent.
MEGSARCOLT FIZETÉSEK
A tanulmány arra is kitért, hogy merőben meg kellene reformálni a fizetések megterhelését is. Jelenleg a fizetések 38,44 százalékát különböző járulékok teszik ki. A megkérdezett munkaadók szerint ezt 40 százalékkal kellene csökkenteni, így az alkalmazottak magasabb fizetést kaphatnának, ami után nőne a fogyasztás, és ennek köszönhetően fellendülhetne a gazdaság. Rajić ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a járulékok csökkentése megterhelné a Köztársasági Nyugdíjalap bevételét, hiszen jelenleg az alap mintegy 49 százalékát éppen a fizetésekből levont járulékok teszik ki. De mint mondta, a nyugdíjalap jelenlegi működése hosszú távon nem tartható fenn, így annak átszervezésére is szükség van. A kiesett összeget már adókból lehetne pótolni, így az ingatlanadóból is.
A fizetések megterhelésére számos javaslat született, egyrészt az adóztatást gazdasági ágazatok alapján végezzék. A járulékokat a bruttó fizetésre számolják, és ne adóztassák meg az egytálételre juttatott pénzt, valamint a nyaralási pótlékot.
ÖSSZE KELLENE VONNI A FELÜGYELŐSÉGEKET
A tanulmány ugyanakkor kitért a felügyelőségek munkájára is. Mint kiderült, a felügyelők sokszor különbözőképpen tolmácsolják az előírásokat, így sokszor felesleges kiadásokkal terhelik például a kereskedőket. A többletkiadás viszont az árak meghatározásában tükröződik, így a polgárok drágábban juthatnak hozzá a termékekhez. A kereskedelemben 5 százalékos munkaerő-csökkenés figyelhető meg az elmúlt években. Mint Draguljub Rajić kiemelte, olyan intézmény létrehozására lenne szükség, amely összevonná a jelenleg működő felügyelőségeket.
A tanulmány eredményeit a Szerbiai Munkáltatók Szövetsége, valamint az ez alapján az új munkaügyi törvény kapcsán megfogalmazott javaslatait a kormány elé terjesztik majd. Szerdán ül össze a kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága, és ismerteti a törvény kapcsán megfogalmazott javaslatait.
